„A világ színpad, csak rosszul osztották ki a szerepeket.”
Oscar Wilde
Grace klinika 9/7 – Egymásnak teremtve
„Van olyan, hogy két embert valóban egymásnak szántak? Egymásnak teremtettek? Hogy igazi lelki társak? Szép lenne, ha igaz lenne, ha valahol mindenkire várna valaki és mindenki várna valakire. De nem hinném, ha így van.
…
Talán elhiszem ezt az egymásnak teremtve dolgot. Mért ne higgyünk benne? Komolyan? Ki ne vágyna még egy kis romantikára? Talán tennünk kell érte, hogy megtörténjen. Hogy azok legyünk, akiket valakinek teremtettek. Így legalább biztosan megtudjuk, hogy tényleg egymásnak vagyunk-e teremtve vagy mégsem.”
Grace klinika
Grace klinika 2/11 – A magány
„Negyven évvel ezelőtt a Beatles egy egyszerű kérdést tett fel a világnak. Tudni akarták honnan jönnek a magányos emberek. Az én elméletem szerint a magányos emberek nagy része a kórházakból jön, vagy pontosabban a kórházak sebészeti osztályáról. Sebészként félretesszük a saját szükségleteink a betegeink érdekei miatt. Elhanyagoljuk a saját barátainkat és családunkat, csak hogy segítsünk mások barátain és családjain. Így aztán végül mire a nap leszáll teljesen magunk maradunk és ennél magányosabb érzés nincs is a világon.
…
Négyszáz évvel ezelőtt egy másik híres angol pasas is véleményt formált a magányról, John Don. Szerinte sosem vagyunk egyedül. Persze szebben hangzott, amikor ő mondta. Senki sem különálló sziget, amely teljes lehet önmagában. Összegezve a szigetes rizsát mindössze úgy gondolta, hogy mindenkinek arra van szüksége, hogy valaki odajöjjön és azt mondja nem vagyunk egyedül. És ki mondta, hogy az a valaki nem lehet négylábú. Valaki, akivel játszhatunk, szaladgálhatunk vagy csak együtt lóghatunk.”
Grace klinika
Grace klinika 5/16 – Hatalom
„Történik valami, mikor az emberek megtudják, hogy orvos vagy. Nem azt látják már benned, ami vagy hanem valami sokkal többet. Ilyennek kell lássanak minket. Isteneknek. Másképp olyanok lennénk, mint mások. Bizonytalanok. Ijedtek. Normálisak. Eljátszuk, hogy erősek vagyunk. Higgadtak maradunk. És titkoljuk, hogy nagyon is emberek vagyunk.
…
A betegek isteneknek tekintenek. Vagy szörnyetegnek tartanak, de valójában emberek vagyunk. Elrontunk dolgokat. Eltévedünk. A legjobbaknak is van rossz napjuk. Mégis tovább lépünk. Nem ülünk a babérjainkon és nem az eddig megmentett életeknek örülünk. Mert mindig van valaki, akin segíteni kell. Kényszerítjük magunkat, hogy próbálkozzunk. Tanulunk. Azt remélve, hogy talán egy nap jobban hasonlítunk majd az istenekre, akikre a betegeinknek szüksége van.”
Grare klinika
Grace klinika 13/2 – Felelősség
„Mi sebészek felelősek vagyunk másokért, az életükért. Bölcsőtől a sírig. Látjuk, ha a másik fél. Látjuk, amikor retteg a kudarctól. Látjuk magunkat, akkor is ha nem akarjuk.
…
Gyakornokként lépünk be az ajtón, tojáshéjjal a fenekünkön, gyáván. Kis rocksztárok a világhír küszöbén. Együtt dobnak be a mélyvízbe, hogy mentsünk életeket és mentsük meg egymást. Egy család leszünk. És amikor tényleg elszúrjuk a család mindig ott van. Mindig, ha kell. A bölcsőtől egészen a sírig.”
Grace klinika