„Az érzelmi kötődés elkerülhetetlen, minden ember hatással van a másikra. Ne engedjétek magatokat elérzésteleníteni az élet csodájával szemben! Mindig az emberi test dicsőségének áhítatában éljetek! Higgyétek el, hogy ez a lényeg, nem pedig a címek hajhászása, mert a cím egyáltalán nem minősíti az embert.”
Patch Adams
„Minden csecsemő úgy sír a születésekor, mintha nem lenne holnap. Hangosan, fülsértően. A helyzet nagyon igazságtalan. Az imádnivalóan pici babának most kellett elhagynia az anya méhét. Kénytelen a kinti levegőt belélegezni az aprócska tüdejével. Az ember már csak ilyen, nem szeret kint vacogni a hidegben. Kirekesztve, egyedül.
…
Ragaszkodás, elfogadás és feltétlen szeretet. Mind erre vágyunk. Csak ezt keressük. De amikor megtaláljuk, halálra rémülünk tőle. Mert ugyanolyan hirtelen ahogy rátalálunk, el is veszíthetjük. És újra kint vacogunk a hidegben. Egyedül.”
Grace klinika
„Ha a lélek működését nem határozzák meg szabályok, akkor a lélek csak véletlenszerűen működhet. Másrészt viszont, ha a lélek működése szabályszerű, nem lehet szabad akaratod. Programozva vagy. Nincs köztes megoldás; az életed vagy véletlenszerű, vagy előre meghatározott.”
Scott Adams
„A tenger soha nem volt barátságos az emberrel. Legfeljebb az emberi nyughatatlanság társául szegedőtt csak.”
Joseph Konrad
„Anyám élete legszebb és legrémisztőbb percének nevezte. A műtőasztal végén állni és tudni, hogy az ott fekvő beteg élete csakis és kizárólag rajtad múlik. Mindenről álmodunk, mert az első ember, aki először szólózik egy műtőben, az nagymenő.
…
Egyedül lépünk be a világba és egyedül távozunk. És közben csupán annyi történik, hogy igyekszünk magunknak társat találni. Kell a segítség, kell a támasz. Másképp magunkra maradunk. Idegenek. Egymástól elvágva. És elfelejtjük, mennyire össze vagyunk kötve. Ezért hát a szerelmet választjuk, az életet. És így egy kis ideig egy kicsit kevésbé vagyunk egyedül.”
Grace klinika