Született feleségek 4/14 – Otthon

„Minden házasságban így van. A párok összegyűjtenek megannyi csecsebecsét. Tárgyakat, amelyek otthonná varázsolják a házakat. De ha az otthon széthullik, osztozni kell a tárgyakon. Ennek a legméltóságteljesebb módja, ha a felek megtartják mindazt, ami a számukra a legkedvesebb.

A kertvárosban csak úgy virágzik a bolondság. Ismerik azt a típust. A pasast, aki ajtót nyit minden vadidegennek. Az asszonyt, aki nem használja a reteszt. Fel sem merül bennük, hogy azzal, hogy valakit beengednek az otthonukba. Azzal az életükbe engedik be.

A köszöntés, hogy ‘Isten hozott!’ mindig hordoz magában némi kockázatot. Végülis, akit beengedünk az otthonunkba azt, az életünkbe engedjük be. És sose tudhatjuk, az illető miféle rémséges titkokat hozott be. Nem láthatjuk előre jöttének miféle fájdalmas következményei lesznek a szeretteinkre nézve. Nem sejthetjük a pletyka áradatot, amit a jelenlétük megindít. Bizony. Roppant óvatosnak kell lennünk azzal, hogy kit engedünk az életünkbe. Mert akad olyan, aki nem hajlandó távozni.”

Született feleségek

Ljudmila Ulickaja a múltról

„Ha a múltat töröljük az emlékezetből, hogy a gyermekeink emlékezetét ne terheljük, ama régi borzalmakkal, akkor a jövővel szemben követünk el bűnt.”

Ljudmila Ulickaja

Grace klinika 7/22 – Túlélés

„Mindenki ismeri a mondást. Ez az egyik olyan dolog, amit a hetedikes fizika órán megtanulunk. Megszoksz vagy meghalsz. De a megszokás nem könnyű. Küzdeni kell az ellenféllel. Elhárítani a támadásokat. Előfordul, hogy ölnünk kell. Mindent megteszünk a túlélésért.

Megszoksz vagy meghalsz. Rengetegszer halljuk, a feladat mégsem könnyebb. A baj csak az, hogy emberek vagyunk és többre vágyunk, mint a túlélés. Szeretetre vágyunk. Sikerre vágyunk. A lehető legjobbak akarunk lenni. És keményen küzdünk mindezért. Másképp úgy élünk, mint a hullák.”

Grace klinika

Stephen King a halálról

„A halál az a pont, ahol véget ér a fájdalom, és megszületnek a szép emlékek. Nem az életnek szakad vége, csak a fájdalomnak.”

Stephen King