Victor Hugo a magányról

„Az önmagába visszahúzódó szív nem tudja kiönteni érzelmeit, tehát gyötrődik; nincs módja kitárulni, tehát bezárkózik önmagába. Ebből látomások sarjadnak, föltevések, találgatások, bimbózó regények, sóvárgott kalandok, képzeletbeli légvárak, olyan épületek, amelyek mindenestül a lélek mély sötétségében épülnek fel, komor és titokzatos lakások, ahová azonnal betelepszenek a szenvedélyek.”

Victor Hugo

Grace klinika 7/13 – Füllentés

„Az orvosok folyton füllentenek dolgokról. Holmályos válaszokat adunk a nehéz kérdésekre. Nem szólunk a műtét utáni fájdalmakról, csak azt mondjuk, hogy kellemetlen lesz. Ha még él a műtét után, azt mondjuk a műtét jól ment. De a placebo az orvosok legnagyobb füllentése. A betegek felének az igazat mondjuk, a másik felénél drukkolunk, hogy a placebo hatás igaz legyen. És azt mondjuk magunknak, hogy úgyis jobban lesznek. Hisszük, hogy segítünk, de valójában hagyjuk őket meghalni.

Az orvosok mindennap füllentenek. A betegeknek. A családjuknak. De a legnagyobbat mindig saját magunknak füllentjük. És ezért telik néha sok időbe, mire ráeszmélünk,  hogy az igazság végig az orrunk előtt volt.”

Grace klinika

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg – A csillagok

„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok mind-mind hallgatnak. De Neked olyan csillagaid lesznek, amilyeneke senki másnak … Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül Neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! … S majd ha megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.”

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg

Henry Ford a sikerről

„Ha a sikernek egyáltalán van titka, ez abban a képességben áll, hogy észrevegyük a másik ember szempontját, és a dolgokat egyszerre nézzük az ő oldaláról és a magunkéról is.”

Henry Ford