Anatole France – vágyakzás

„Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörűséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítlak, akkor is kereslek, sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent és a végtelent kívánom.”

Anatole France

Született feleségek 6/11 – A tragédia természete

„Felveti a szemlélődőkben a kérdést, hogy mi lett volna ha. Mi lett volna, ha nem hal meg. Mi lett volna, ha máshogy döntöttem volna. Ha elkövettem volna azt a hibát. A legjobban úgy tiszteleghetünk az elhunyt előtt, ha arra koncentrálunk, ami van és tesszük a dolgunkat, ahogy tőlünk telik.”

Született feleségek

Grace klinika 12/24 – A szeretet határai

„Azt mondják a szeretet határtalan. Én nem így gondolom. Láttam már a határait és feszegettem is őket. A szeretetnek van határa. Láttam hol húzódik.

A szeretetnek vannak határai, mind tudjuk. Hol lebontjuk őket, hol felépítjük, hogy aztán megint lebontsuk. Vajon muszáj így lennie? Okulhatunk? Lehetünk bátrak? Remélhetünk? Talán más nem is kell csak egy kis bátorság, egy kis remény, egy kis hit. Talán feltűnhetnek a határok, ha nem veszünk tudomást róluk. Talán a szeretet lehet határtalan, ha eléggé bátrak vagyunk úgy dönteni, hogy a szeretet igenis végtelen. Talán mindenki számára létezik boldogság. Vagy talán … várjunk egy percet … ezt még átgondolom.”

Grace klinika