„A remény az a tollas madárka, amely a lelkünkben fészkel és amely szavak nélküli dalt csicsereg. S örökkön örökké dalol.”
Emily Dickinson
Született feleségek 1/12 – a halál
„A halál elkerülhetetlen. Ígérete már születésünkkor megpecsételi mindannyiunk sorsát, de mielőtt ez az ígéret betartatik, mind azt reméljük, hogy történik velünk valami. Legyen az gyönyörteli szerelem, vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség. Mind arra vágyunk, hogy megtapasztalhassunk valamit, ami értelemet ad életünknek, de a szomorú valóság az, hogy nem minden élet nyer értelmet. Egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon ücsörögve töltik, arra várván, hogy történik velük valami. Míg késő nem lesz.”
Született feleségek
George Orwell a legfélelmetesebb ellenségről
„Legfélelmetesebb ellenségünk (…) a saját idegrendszerünk. A bennünk lévő feszültség bármelyik pillanatban kész átalakulni valamilyen látható tünetté.”
George Orwell
Anatole France – vágyakzás
„Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörűséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítlak, akkor is kereslek, sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent és a végtelent kívánom.”
Anatole France
Joseph Konrad a szavakról
„Ha az ember meg akar győzni valakit, ne a megfelelő érvekben bízzon, hanem a megfelelő szavakban.”
Joseph Konrad