Antoine de Saint-Exupéry a szeretetről

„Arról tudom felismerni azt, aki valóban szeret, hogy nem lehet megsérteni.”

Antoine de Saint-Exupéry

Grace klinika 14/4 – Kapcsolatok

„Az emberi agyban százmilliárd idegsejt van, melyek számtalan módon kapcsolódnak. Miattuk tudunk számolni. Beugrik, hol a kulcs és milyen volt apa hangja. Ezek folyton dolgoznak. De ha az agyunk elromlik, nem könnyű megjavítani és akkor nem szabad hibázni. Akit bevisznek a műtőbe, az fél, hogy többé nem ébred fel. De egy agyműtétnél attól félünk, hogy felébredünk. De nem fogunk tudni róla.

A gubancokkal az a baj, hogy mire kibogozzuk őket, már késő. Ezért vigyáznunk kell a kapcsolatainkra. Idő kell, törödés és figyelem. Figyelnünk kell rájuk és nyitottnak kell lennünk. Amit csak lehet, mindent összekötünk a lehető legóvatosabban. Aztán már csak imádkoznunk kell. Hogy ne legyen semmi baj.”

Grace klinika

Grace klinika 9/24 – Vihar

„Az orvosin volt egy jó professzorom. Legyőzhetetlennek tűnt. Aztán egy napon ki kellett venni az epehólyagját és a műtét megölte. Véralvadási zavara lett. Az asztalon vérzett el. Minden, ami elromolhatott el is romlott. A sebészeknek van egy nevük erre. Ezt hívjuk tökéletes viharnak. Vicces. Sosem hittem volna, hogy velem is megesik.

Egyszer minden vihar véget ér. Amint minden fát gyökerestül kitekert. Amint minden házat darabokra tépett. El fog csendesedni a szél. A felhők eloszlanak. Az eső el fog állni. Az ég egy pillanat alatt kitisztul és csak akkor – a vihar utáni csendes pillanatokban – tudjuk meg, ki volt elég erős ahhoz, hogy túlélje.”

Grace klinika

Grace klinika 11/10 – Magány

„Volt egy férfi Maine-ben, aki teljesen egyedül élt az erdőben 30 évig. Az utolsó remetének nevezték el. 30 év emberi érintés nélkül. Beszélgetés nélkül. De magányosabbnak érezte magát, mikor elhozták onnan, mint az erdőben bármikor. A társaság ellenére is lehetünk magányosak. És ez a magány felemészthet.

Az utolsó remete meglett és elhozták őt. Ki a nagyvilágba. Sokan szomorúnak találnák az életét. Tudta, hogy mindent összevetve mégha van is valakink vagy hatalmas forgatag vesz körül, magunk vagyunk. Az akire számíthatunk, a támaszunk, a bázisunk, csak magunk vagyunk. Ha erre rájövünnk az egyedüllétünk … már egy döntés.”

Grace klinika