„Nem az a fontos, hogy ki kezdi a játékot, hanem az, hogy ki fejezi be.”
John Wooden
Gyilkos elmék 9/19 – Barbara Marciniak az áldozatokról
„Soha senki sem áldozat, noha az ellenségünk ezt akarja elhitetni velünk. Csak így győzhetnek le?”
Barbara Marciniak
Grace klinika 9/17 – Átültetés
„Egy kritikus állapotban lévő beteg számára a szervátültetés új kezdetet jelent. Egy második esélyt. A testet azonban úgy tervezték, hogy verjen vissza minden külső behatolót. Azt is, amelyik megmentené őt. Mert egy transzplantáció nem garantálja a könnyebb életet. Fennáll a veszély, hogy a test azonnal kilöki a szervet.
…
Az átültetési folyamat igen ijesztő. A beteg eljut onnan, hogy aggódik, kap-e új szervet odáig, hogy vajon a szervezete kiveti-e. Az aggódás addig tart, amíg fel nem ébred a műtét után és látja, hogy az ajándékot a teste befogadta.”
Grace klinika
Erich Fromm az ajándékozásról
„Mi az, hogy adni? Egyszerűnek látszik a felelet erre a kérdésre, pedig valójában tele van kétértelműséggel és bonyolultsággal. A legelterjedtebb félreértés szerint, aki ad, az „felad” valamit, megfosztja magát valamitől, áldozatot hoz. Az olyan ember, akinek jelleme megrekedt a befogadó, kihasználó, felhalmozó beállítottság szintjén, az csakugyan ezt érzi, amikor ad.”
Erich Fromm
Grace klinika 13/8 – Alvás
„Volt egy olasz család, amely sosem aludt. Egy genetikai betegség miatt maradtak ébren. Hónapokig. Aztán a testük egyszerűen leállt. Bár sok éve kutatják, a tudosok még mindig nem tudják, miért alszunk. Csak tudjuk, hogy aludnunk kell. Mert ha nem alszunk, rossz döntéseket hozunk. Kimondjuk, amit nem kéne. És néha azt is látjuk, ami nincs ott.
…
A fáradtságunk elér egy szintet. Egy szintet, ahol már semmi nem számít. A testünk fáj, az agyunk eltompul, mintha egy alagutban lennénk és csak alvásra vágyunk. De hogyan bírjuk mégis? Hogy hogy nem ülünk le és adjuk fel? Ez néha könnyű. Néha fejben egy játékot játszunk. Kitalálunk valakit. Egy jó embert. Vagy bármit, hogy tovább bírjuk.”
Grace klinika