Gyilkos elmék 2/7 – John Wooden a játékról

„Nem az a fontos, hogy ki kezdi a játékot, hanem az, hogy ki fejezi be.”

John Wooden

Bosszú 2/4 – Megérzés

„Egyesek szerint a megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni. Az emlékek visszhangja, ami soha nem hal el. Nem számít milyen erősen próbáljuk elfojtani.

Amikor döntés előtt álltam Apám mindig azt mondta, hallgassak az ösztöneimre. A megérzéseink mindig tudják mire van szükségünk. A megérzés egy kis hang, ami megsúgja, ki barát és ki ellenség. Kit tarts kar távolságra és kit magadhoz közel. De túl gyakran zavar meg a félelem, a kétség és makacs reményeink, amiért is aztán nem hallgatunk a megérzéseinkre.”

Bosszú

Grace klinika 7/21 – Veszély, védekezés, terv

„Bacik. Kórok. Mérgek. A testünk folyton veszélyekbe ütközik. Csak a felszín alatt. Rejtve. Akár észre veszed, akár nem a tested folyamatosan védi magát. Minden egyes pillantással elsöprünk több ezer kéretlen mikrobát. Ha túl sok hivatlan pollent lélegzünk be, tüsszentünk. A testünk tudja, hogy ha olyasmibe ütközik, ami nem oda való. A test kinyomozza a betolakodót, kiereszti a fehérvérsejteket és támad.

Pont, amikor kidolgozunk egy tervet, az univerzum csavart labdát dob. És rögtönöznünk kell. A boldogság váratlanunk talál ránk. Újra rálelünk arra, ami a legtöbbet jelenti nekünk. Az univerzum elég vicces. Néha sikerül elérnie, hogy ott kössünk ki, ahová tartozunk.”

Grace klinika