Gyilkos elmék 10/12 – James Russell Lowell az életről

„Ahogy haladunk előre életünk útján, új arcok jelennek meg és az út végéhez közeledve a mérföldkövek sírkövekké változnak alattuk egy-egy baráttal.”

James Russell Lowell

Grace klinika 14/1 – Gyógyítás

„Az orvosokkal megesik, hogy rontaniuk kell a beteg állapotán, hogy meggyógyíthassák. Ha egy csont rosszul forr össze, eltörjük. Ha egy var túl vastag, le kell tépnünk, hogy új seb képződjön. Rosszabb lesz, hogy jobb legyen.

Azért megyünk orvosira, hogy megtanuljuk helyrehozni a dolgokat. Megtanuljuk, hogy olykor rontanunk kell a helyzeten, mielőtt javíthatnánk rajta. Ez kockázatos és ijesztő a sebész és a beteg számára is, de általában megéri. A beteg kap egy második esélyt, mi pedig örülünk, hogy mi adjuk meg neki. Mindenki nyer, ha sikerül.”

Grace klinika

Grace klinika 2/2 – Telhetetlenség

„Volt egy nénikém, aki ha töltött nekünk valamit, mindig azt mondta: Szólj, ha elég! A nénikém azt mondta: szólj ha elég, de persze nem szóltunk. Soha nem mondjuk, hogy elég, hiszen mindig ott a lehetőség, hogy még többet kapjunk. Több tequila, több szerelem, több akármi. A több jobb.

Mondani kell valamit a félig teli pohárról. Arról, hogy mikor mondjuk azt, hogy elég. Elmosodik a határvonal. A szükséges a vágy barométere. Csak és kizárólag az egyéntől függ és attól, hogy mi az, amit beletöltenek. Néha csupán csak kostolót akarunk, máskor meg nem létezik olyan, hogy elég. A pohár feneketlen és mindig egyre többet akarunk.”

Grace klinika