„Tegyük fel, állsz egy műtőben és egy olyan aneurizmát bámulsz, amely mélyen beágyazódott a beteg frontális lebenyébe. Ahhoz, hogy eltávolítsd 3 dolog kell. Kell a bizalom. Kell egy 11-es szike. Na és igen, jó ösztönök.
…
Vannak olyan érzések, amik nem akarnak eltűnni. Apró zavaró dolgok, amik duruzsolnak a fülünkbe. Vannak dolgok, amik nem hagynak nyugodni. Bármennyire is igyekszel, az ösztönöd ellen nincs mit tenni. Mert ahogy mondják, mindig hallgass a megérzésedre.”
Grace klinika
„Azt mondják a szeretet határtalan. Én nem így gondolom. Láttam már a határait és feszegettem is őket. A szeretetnek van határa. Láttam hol húzódik.
…
A szeretetnek vannak határai, mind tudjuk. Hol lebontjuk őket, hol felépítjük, hogy aztán megint lebontsuk. Vajon muszáj így lennie? Okulhatunk? Lehetünk bátrak? Remélhetünk? Talán más nem is kell csak egy kis bátorság, egy kis remény, egy kis hit. Talán feltűnhetnek a határok, ha nem veszünk tudomást róluk. Talán a szeretet lehet határtalan, ha eléggé bátrak vagyunk úgy dönteni, hogy a szeretet igenis végtelen. Talán mindenki számára létezik boldogság. Vagy talán … várjunk egy percet … ezt még átgondolom.”
Grace klinika
„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös,
szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük.
Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek.
Nem akarunk egymástól semmit – egyszerűen csak jó együtt lenni.
A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy
találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem,
nem biztos, hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk
otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”
Müller Péter
„Minden beteg, aki rossz hírt kap, az kivétel akar lenni. Az egy a millióból. A csoda. Mi sebészek nem hiszünk a csodában. Nekünk végre kell hajtanunk őket.
…
Nem minden csoda hatalmas. Lemegy a láz. Tart az öltés. Beforr a csont. Ezért nehéz észrevenni egy csodát és ezért tud néha annyira fájni is. Ne értsék félre, a kis csodák is jók. Az apró csoda is csoda. Csak nem mindig elég, hogy megmentsen minket.”
Grace klinika
„Az élet – még az elkerülhetetlen traumájával, fájdalmával, gyászával és szenvedésével és a halállal együtt is – ajándék. Ajándék, amit elszabotálunk, amikor börtönbe zárjuk magunkat: a büntetéstől, a kudarctól és az elhagyatástól való félelmünk; a szégyen és a vád; a felsőbbrendűség és az alacsonyabb rendűség; a hatalom és az irányítás iránti szükség börtönébe. Ha meg akarjuk ünnepelni az élet ajándékát, akkor bármi történik, mindenben meg kell találnunk az ajándékot, még abban is, ami nehéz, amiről azt sem tudjuk, hogyan éljük túl.”
Edith Eva Eger