„Az anyákban van valami, ami alatta marad, és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, és vezérli tetteit. Éleslátással teljes elvakultság.”
— Victor Hugo
10 idézet erről a falról
„Az anyákban van valami, ami alatta marad, és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, és vezérli tetteit. Éleslátással teljes elvakultság.”
— Victor Hugo
Grace klinika 14/9
„Egy műtőben megesik, hogy minden rosszra fordul. Hiába a tapasztalat, a felkészültség, a társak segítsége. Erre nem lehet felkészülni. Nem szabad megállni vagy a beteg meghal. Csakhogy ilyenkor az ösztöneink azt súgják, állj meg.
…
De mit tegyünk, ha az ösztönünk azt súgja, hogy állj. Ha nem tudjuk a jó választ. Ilyenkor érdemes bízni az ösztöneinkben és megállni. Mert a pillanat hevében hozott döntések, mindent tönkretehetnek.”
— Grace klinika
Grace klinika 13/6
„Ismerik a történetet amikor egy gyerek beszorul egy autó alá és az anyja hirtelen szupererős lesz és felemeli a kocsit, hogy megmentse az életét. Mindig kíváncsi voltam, igaz-e? Mindig törödtem a sérültekkel és az elesetekkel. Beindulnának az ösztöneim? Tudnám, mit kell tennem? Felemelném a kocsit? A golyó elé ugranék? Képes lennék valakit eszméletlenre verni? Szeretném hinni, hogy igen.
…
Ha az, akit szeretünk veszélybe kerül; könnyű összeszedni minden erőnket, hogy megmentsük. De néha a veszély nem fizikai, néha mélyebbre nyúlik. Ekkor viszont az ösztönök nem segítenek. Sem a szuper erőnk. Sem az adrenalin. Nem tudjuk kiemelni őt az autóroncs alól. És ilyenkor csak ott ülünk és várunk és átkozzuk a sorsot.”
— Grace klinika
Grace klinika 9/19
„Tegyük fel, állsz egy műtőben és egy olyan aneurizmát bámulsz, amely mélyen beágyazódott a beteg frontális lebenyébe. Ahhoz, hogy eltávolítsd 3 dolog kell. Kell a bizalom. Kell egy 11-es szike. Na és igen, jó ösztönök.
…
Vannak olyan érzések, amik nem akarnak eltűnni. Apró zavaró dolgok, amik duruzsolnak a fülünkbe. Vannak dolgok, amik nem hagynak nyugodni. Bármennyire is igyekszel, az ösztönöd ellen nincs mit tenni. Mert ahogy mondják, mindig hallgass a megérzésedre.”
— Grace klinika
Bosszú 3/14
„Az összes fegyver közül, amivel csatába indulunk az elme a leghatásosabb. Minden ösztönünk és tudásunk kulcsa. Segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, a szeretetet a gyűlölettől. De még ha ez a fegyver hibás is, nem maradsz védtelen, mert az elme ha nem ép, még veszélyesebb. És nincs rá garancia, hogy következő áldozatként nem magát választja.”
— Bosszú
Grace klinika 7/4
„A biológia nagyban befolyásolja azt, ahogyan élünk. Születésünk percétől kezdve tudjuk hogyan vegyünk levegőt, hogyan együnk. Ahogy öregszünk újabb ösztönök jönnek. Védjük, ami a miénk. Megtanulunk versengeni. Menedéket keresünk. De legfőképp szaporodunk. De néha a biológia ellenünk fordul. Igen, a biológia néha megszivat.
…
A biológia szerint azok vagyunk, akik születésünkkor vagyunk. A DNS-ünk kőbe van vésve, nem változik. De nem csak a DNS-ünkből állunk. Emberek vagyunk. Az élet változtat rajtunk. Új vonásaink lesznek. Nem óvjuk úgy, ami a miénk. Nem versengünk. Tanulunk a hibáinkból. Szembe nézünk a félelmeinkkel. Így vagy úgy, de találunk módot, hogy többek legyünk mint a biológia. A veszélyes csak az, hogy túl sokat változunk. Annyira hogy magunkra sem ismerünk és visszatalálnunk nehéz lehet. Nincs iránytű, se térkép. Csak be kell csuknunk a szemünket, lépni egyet és remélni, hogy odaérünk.”
— Grace klinika
Bosszú 1/16
„A természet kegyetlen. Mindenhol ragadozók olálkodnak. Azok, akikre nem kívülről támadnak, gyakran önmaguktól kell megmentenünk. A nőkre szeretnek a gyengébbik nemként gondolni. De a vadonban a nöstények sokkal ádázabbak is lehetnek, mint hím megfelelőik. A fészkünk megóvása a legősibb és legerősebb ösztön. És néha a legkielégítőbb is.”
— Bosszú
Grace klinika 4/12
„Szeretjük azt hinni, hogy racionális lények vagyunk. Emberiek. Tudatosak. Civilizáltak. Gondolkodók. De ha szétcsúsznak a dolgok – csak egy kicsit is – egyértelművé válik, hogy nem vagyunk jobbak az állatoknál. Befordul a hüvelyk ujjunk. Gondolkodunk. Felegyenesedtünk. Beszélünk. Álmodunk. De legbelül még mindig az ősi mocsárban dagonyázunk. Harapunk. Markolunk. Kikaparjuk az élelmünket a sötét hidegben, mint a varangyok és a lajhárok.
…
Mindannyiunkban ott lakozik egy kis állat, és ezt meg kell ünnepelni. Az állati ösztönünk hajt a kényelem, a meleg felé. Ketrecben vagyunk. Csapdában érezzük magunkat, de mégis mert emberek vagyunk tudjuk, hogy legyünk szabadok. Mindig vigyázunk egymásra. Vigyázunk a saját emberségünkre. És bár mindannyiunkban ott lakozik egy állat, az különböztet meg az állatoktól, hogy gondolkodunk, érzünk, álmodunk, szeretünk. És minden valószínűség ellenére, minden ösztön ellenére fejlődünk.”
— Grace klinika
„Amíg az ember nem szembesül a halállal, lehetetlen megmondani, hogy mire lenne képes a túlélés érdekében.”
— Fűrész
Gyilkos elmék 4/6
„Aki az ösztöneinket szólítja meg az emberiség legmélyebb tudását hívja elő és gyors választ talál.”
— Amos Bronson Alcott