Grace klinika 10/15 – Elengedés

„Tudják, hogy van farokcsontjuk. Az régebben farok volt. A rózsaszín rész a szemünk sarkában pedig egy harmadik szemhéj volt. A féreg nyúlvány régebben segített az emésztésben. Most semmit sem csinál. Az evolúció története arról szól, mit hagytunk hátra. Mitől váltunk meg. A testünk csak ahhoz ragaszkodik, amihez feltétlenül szüksége van. És ha valamit már nem használunk, lemondunk róla. Elengedjük.

Miért olyan jó érzés megszabadulni dolgoktól? Kifakadni. Elengedni. Talán azért, mert amikor rájövünk, hogy mennyire kevés kell az életben maradáshoz akkor jövünk ár, milyen erősek is vagyunk valójában. Amikor már tényleg csak annyink van, amennyi kell. Hogy csak ahhoz ragaszkodjunk, ami nélkül nem tudunk élni. Ami kell. Nemcsak a túléléshez. Hanem a gyarapodáshoz.”

Grace klinika

Vincent Van Gogh a határokról

„Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt.”

Vincent Van Gogh

Patch Adams – A szeretet

„Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór. Úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban. Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik, és virágai fényét magába rejtve hordja. Szerelmed tette, hogy testemben él sötéten a fojtó, sűrű illat, amely felszáll a földről. Szeretlek, nem tudom, mikortól és mi végre, gőg és probléma nélkül egyszerűen szeretlek. Így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni, csak így, csakis e módon, hogy nincs külön te, nincs én, oly közel, hogy enyém a kezed a mellemen, oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul.”

Patch Adams

Grace klinika 12/19 – Minden vérzés eláll egyszer

„Van egy sebész mondás: minden vérzés eláll egyszer. Ez a mi verziónk arra, hogy egyszer minden véget ér. Egyetlen válsághelyzet sem tart örökké. Akár megmentjük a beteget, akár nem. Tehát akár így, akár úgy a vérzés eláll. Ez kétség kívül igaz, de ettől még nem túl megnyugtató.

Minden vérzés eláll egyszer. Valamikor nagy árat fizetünk érte. Elveszítünk egy kart, egy belső szervet. De együtt élünk a veszteséggel, mert az a legfontosabb, hogy mindenáron életben maradjunk. És néha, ha csoda történik, így lesz, a vérzés eláll. De néha, akárhogy is próbálkozunk, sajnos nem elég.”

Grace klinika