Albert Camus a nyárról

„A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy a lelke mélyén a nyár soha nem múlik el.”

Albert Camus

Grace klinika 5/16 – Hatalom

„Történik valami, mikor az emberek megtudják, hogy orvos vagy. Nem azt látják már benned, ami vagy hanem valami sokkal többet. Ilyennek kell lássanak minket. Isteneknek. Másképp olyanok lennénk, mint mások. Bizonytalanok. Ijedtek. Normálisak. Eljátszuk, hogy erősek vagyunk. Higgadtak maradunk. És titkoljuk, hogy nagyon is emberek vagyunk.

A betegek isteneknek tekintenek. Vagy szörnyetegnek tartanak, de valójában emberek vagyunk. Elrontunk dolgokat. Eltévedünk. A legjobbaknak is van rossz napjuk. Mégis tovább lépünk. Nem ülünk a babérjainkon és nem az eddig megmentett életeknek örülünk. Mert mindig van valaki, akin segíteni kell. Kényszerítjük magunkat, hogy próbálkozzunk. Tanulunk. Azt remélve, hogy talán egy nap jobban hasonlítunk majd az istenekre, akikre a betegeinknek szüksége van.”

Grare klinika

Grace klinika 7/8 – Nyomás

„Az emberi testben nagy nyomás uralkodik. A vérnyomás adja az artériákon át folyó vér erejét. Ezt a nyomást fontos szabályozni. Az alacsony vagy elégtelen nyomás gyengeséget, leállást okozhat. De ha a nyomás túl nagyra nő, akkor jönnek az igazi bajok. Ha a nyomás növekszik, közelebbi vizsgálatra van szükség. Mert ez jól mutatja, hogy nagyon nem stimmel valami.

Minden túlnyomásos rendszerre kell kieresztő szelep. Mert csökkenteni kell a nyomást. A feszültséget. Mielőtt elviselhetetlen lesz. Valahogy muszáj kinyitni a szelepet. Mert ha a nyomás nem talál kiutat, akkor kitör és robban. Azt a nyomást a legnehezebb elviselni, amit magunkban hordozunk. A nyomást, hogy jobban legyünk mint vagyunk. A nyomást, hogy jobban legyünk, mint hisszük, hogy lehetünk. Ez soha, soha nem enyhül. A nyomás csak nő … és nő … és nő.”

Grace klinika

Született feleségek 7/12 – Elszigetelődött emberek

„Nap, mint nap elmegyünk mellettük. Érezzük az elszigeteltségüket. Mégis megyünk tovább. Azzal nyugtatván magunkat, hogy úgysem tudnánk segíteni rajtuk. Amiről persze tudjuk, hogy hazugság.

Nap, mint nap elmegyünk mellettük. Mégsem nézünk rájuk soha. Nem akarjuk meglátni a szomorúságot a szemükben. A vágyakozást a szívükben. A magányt a tekintetükben. Pedig vannak alkalmak, amikor jobban is szemügyre vehetnénk ezeket az elszigetelődött embereket. Hogy miért? Mert ha jobban figyelnénk, lehet hogy megismernénk őket.”

Született feleségek

Bosszú 2/19 – Személyazonosság

„Egy ember valódi személyiségét nehéz kiismerni. Néha még magának az illetőnek is. Amiért is megkérdőjeleződik a jelleme, a célja, a létezése. Legtöbbünknek idővel felszáll a köd. Mások számára azonban maradnak megválaszolatlan kérdések. Amíg titkokat őrzünk a személyiségünket nem lehet teljesen megfejteni.”