„Megmondom, mik a szellemek! Megoldatlan ügyek, ennyi.”
Salman Rushdie
„Megmondom, mik a szellemek! Megoldatlan ügyek, ennyi.”
Salman Rushdie
„Egy trauma után a testünk nagyon törékeny. A reakció idő kritikus. Így hirtelen körül vesznek az emberek. Orvosok. Nővérek. Szakemberek. Technikusok. Egy műtét csapat sport. Mindenki a cél felé igyekszik és újból összeraknak téged. De egy műtét már önamgában is trauma. És ha egyszer vége, kezdődhet a gyógyulás. Ezt hívjuk felépülésnek. A felépülés nem csapat sport. Hanem magányos hosszútáv futás. Hosszú és fárasztó. És pokolian magányos.
…
A felépülési időszak hosszát a sérülés mértéke határozza meg. De nem mindig sikerül. Nem számít, milyen keményen dolgozunk. Némelyik sebünk sosem gyógyul be teljesen. Előfordulhat, hogy egy új élethez kell alkalmazkodnunk. A dolgok talán túlzottan megváltoznak. És semmi sem lesz már a régi. Lehet, hogy magunkra sem ismerünk. Mintha egyáltalán nem épültünk volna fel. Új emberek leszünk, egy új élettel.”
Grace klinika
„Nem véletlen, hogy a legtöbb doktoros vicc poénja így kezdődik: Van egy jó meg egy rossz hírem … . A rossz hír gyakran annyira rossz, hogy ha történik valami jó is azt szeretjük túlreagálni.
…
Minden rosszban van valami jó. De attól még rossz. Lehet csak kicsit rossz vagy nagyon. Úgyhogy becsüljük meg a jó napokat. Pozitívan állunk hozzá. Ne feledjük még a rossz hír is lehet jó hír valakinek.”
Grace klinika
„A tudomány művészet; hit, szeretet és bátorság kell hozzá.”
Álom, édes álom
„Turbolencia. Ez lehet csak néhány döccenés, de olyan borzalmas időjárás is, amely össze-visszadobálja a repülőgépet. A sebészetben komplikációnak hívjuk ezt. Probléma adódik. Egy kátyú az úton. Turbolencia. Már ismerik. Csatolják be öveiket.
…
A turbolenciában az a legkiszámíthatatlanabb, hogy mi lesz utána. Minden felborul és fejre tetejére áll. Ha dönthetünk úgy, hogy elkerüljük a balesetet, megtesszük? Biztosra megyünk? Vagy mégis felszállunk és kockáztatunk?”
Grace klinika