„Az egyesítés legtisztább formájában saját lényünk része lesz, de ha a szövetség felbomlik, a mi lényünk is örökre megváltozik.
…
Születésünk pillanatától fogva ösztönösen törekszün kaz egyesítésre. Ez egy kényszer, hogy szeressünk, kötödjünk, tartozzunk valakihez. A tökéletes szövetségben megtaláljuk azt az erőt, amit magunkban sohasem. De a szövetség ereje mindaddig rejtve marad, amíg próbára nem teszik.”
Bosszú
„Ránézésre meg nem mondanánk, de az asszonynak a szomszédból épp idegösszeomlása van. A mosolya alapján ki nem találnánk, de a felesége egyszer eljátszotta a nagybácsim bizalmát. És a lány, akiért úgy rajongunk nos hát viszonyt folytat egy nős férfival. A szomorú igazság az, hogy közel sem ismerjük olyan jól a barátainkat és szomszédainkat, mint hisszük. Még azok is, akikben a legjobban bízunk őriznek titkokat.”
Született feleségek
„A segítőkészséget nem mindig a legtisztább szándék motiválja. Van, hogy másokat akarunk lenyügözni. Vagy a lelkiismeretünket elhallgatatni. Esetleg ellenszolgáltatást várunk. De olykor-olykor előfordul, hogy a jó cselekedet igazán szívből jön.
…
A jó tetteket sokféle szándék motiválhatja. Néha azonban a jó cselekedetnek, rossz következményei lehetnek. Egy kollégánk tévedésének korrigálása sértődést szülhet. Otthonunk megnyitása egy barátunk előtt a barátság kárára mehet. Az igyekezet, hogy közelebb kerüljünk a házastársunkhoz, csak még távolabbra taszíthatja őt. Ezért járja a segítségnyújtásról a régi mondás, miszerint minden jó tett elnyeri méltó bűntetését.”
Született feleségek
„Régi és igaz mondás, amely szerint több legyet foghatsz egyetlen csepp mézzel, mint egy akó epével. Így van az emberekkel is: ha bárkit meg akarsz nyerni az ügyednek, győzd meg előbb, hogy őszinte barátja vagy. Ebben van az a csepp méz, amely megfogja a szívét, és – akármit mondasz is – ez az út vezet az eszéhez.”
Abraham Lincoln
„A gyerek még nem felejtette el a közös nyelvet, még vidáman és könnyedén tud beszélgetni fűvel, fával, felhővel, állatokkal. Beszélgetni és eszmét cserélni. Hogy a világ egy és oszthatatlan. Az életet, az élet eszméjét nemcsak az ember hordozza, élet van a fűben, fában, kicsikben és nagyokban, bogarakban és csillagokban. Milyen szép, milyen mesebelien szép!”
Csukás István