„Félelem. Születésünktől fogva ott lakozik még a legbátrabb szívben is. Motiválja és egyben megbénítja jobbik énünket. Vagy fegyverként használja a rosszabbik. De ha az út csalással és árulással van kikővezve, a legnagyobb félelem mindenekfelett, hogy az igazság végül győzni fog.
…
A félelem elemi érzelem. Belénk ivódik, mint az emlék egy korán elvesztett szülőről. Vagy belefúrja magát a lelkünkbe, mint az önvád az eldobott gyermek miatt. De amitől a legjobban félünk az az ismeretlen.”
Bosszú
„Nagyon bölcs apa az, aki ismeri a saját gyerekét.”
Shakespeare
„Anyám azt akarta, hogy így őrizzék meg. Az én emlékeim viszont egy kicsit mások. De biztos mindenki a maga módján emlékszik rá. Mintha nem is mindegyik ő lenne. Csak az emlék marad valakiből, ha meghal. De pont ez a baj. A memóriánk nem tökéletes, nem teljes. Keverjük a dolgokat. Minden összefolyik. Sok helyen megfordulunk és végül minden teljesen összemosodik. Pont úgy van, ahogy ő mondta: a körhinta mindig csak forog.
…
Azt mondják elnyomhatunk emlékeket. Lehet, hogy csak raktározzuk őket. Mert legyenek bármilyen fájdalmasak az emlékek, nincsen náluk értékesebb. Az életünk a kudarcainkra és sikereinkre is épül. Az emlékek formálnak minket.”
Grace klinika
„A sebek a múltra emlékeztetnek, de nem kell meghatározniuk a jövőt.”
Gyilkos elmék
„Nem azért szégyenkezünk, mert hibát követtünk el, hanem mert megaláztatásunkat mindenki látja.”
Milan Kundera