Kategória

Sorozat

1 059 idézet erről a falról

Született feleségek 5/1

„Egyszer mindannyiunkkal megtörténik. Eljön a pillanat, amikor feltesszük magunknak a kérdést: hová szaladt el az idő? A gyerekek, akiket egykor dédelgettem, hogy nőhetnek fel ilyen gyorsan? Az élet, amiről álmodtam, hogy alakult át sosem várt karrierré? És a nő, akit nap, mint nap a tükörben láttam, hogy vált olyasvalakivé, akit fel sem ismerek?
…
Olyan gyorsan elszalad. Egy szempillantás és az élet, amit ismertünk örökre elmúlik. Mi meg csak állunk ott és magunkat kérdezzük. A szerelmem, hogy hagyhatott el? A szépségem mikor kezdett hervadni? A barátom miért változott meg? A képességeimhez mérten a lehető legjobb anya voltam? Na persze vannak emberek, akik tudják milyen gyorsan múlik az idő. Ezért olyan eltökéltek, hogy megszerezzék, amit akarnak még mielőtt túl késő lesz.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/14

„Minden első éves orvostan hallgató tudja, hogy a gyors szívverés bajt jelent. Egy kalapáló szív bármit jelezhet. Pánikbetegségtől valami sokkal … sokkal komolyabbig. Egy kalapáló szív vagy egy kihagyott dobbanás titkos szenvedés jele is lehet. Vagy jelezhet egy románcot, ami a legnagyobb baj mind közül.
…
Úgy tűnik nincs befolyásunk semmilyen szinten a saját szívünkre. A körülmények hirtelen megváltozahtnak. Egy kis romantikától kiugrik a szívünk. De a pániktól is. A pánik leállíthatja a szív dobogását. Nem csoda, hogy az orvosok annyit küzdenek, hogy stabilizálják. Hogy lassú legyen. Állandó. Szabályos. Vagy a szívünk ne ugorjon ki a helyéből valami rettenetes hírtől félvén. Vagy mert amit várunk az valami egészen más.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/17

„Van egy szertartás, amit a barátnőim évek óta gyakorolnak. Heti egyszer összeülnek kártyázni és megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat. Persze van ezeknek az együttléteknek más jelentősége is, aminek semmi köze a pletykához vagy a pókerhez. Minden héten egyszer emlékezteti a barátnőimet egy alapvető emberi igazságra: nincsen fontosabb az időtálló barátságnál. Különösen egy állandóan változó világban.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/13

„Hiszek a mennyben. És hiszek a pokolban is. Egyiket sem láttam még, de tudom, hogy léteznek. Létezniük kell. Mert menny nélkül és pokol nélkül mind eltávoznánk.
…
Menny. Pokol. A pokol tornáca. Senki nem tudja hova tart. És azt sem tudja senki, mi vár, ha odajut. De egy valamit tudunk teljes bizonyossággal, hogy vannak pillanatok, amik máshová repitenek. Vannak mennybéli pillanatok a földön. Egyelőre talán csak ennyit kell tudnunk.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/16

„Mit ér a név? A címkék, amiket másokra akasztunk. Vajon elmondanak-e mindent, amit tudnunk kell? Ha azt mondjuk rá, hogy gyerek még, az azt jelenti, hogy teljesen ártatlan? Ha drog dealer-nek nevezzük az, azt bizonyítja, hogy velejéig gonosz? Akit lelkésznek hívunk vajon mindig a lelkiismerete szerint cselekszik? Egy gaztevőnek bélyegzett férfi rendelkezhet egy hős jellemvonásaival? Az az igazság, hogy egy név éppoly kevéssé árulja el, hogy ki valaki, mint azt hogy az illető mire képes.”

— Született feleségek

Született feleségek 4/15

„Minden év májusának második vasárnapján van szokásban azokat az asszonyokat ünnepelni, akiktől az életet kaptuk és még annyi minden mást. Azokat, akik védelmeznek minket minden áron. Akik bátran megküzdenek azokkal, akik ártani probálnak nekünk. Akik a mi boldogságunkat előrébb helyezik a sajátjuknál. De legfőképp az anyai szeretet ünnepeljük, ami fogyhatatlan, örök és feltétlen az első perctől kezdve.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/11

„Évente legalább egyszer kívánhatunk valamit a szülinapi gyertyák fölött. Egyesek többet is bevetnek. Szempillákat. Szökőkutakat. Szerencsecsillagot. És néha nap egy ilyen kívánság valóra válik. És aztán? Olyan jó, mint gondoltuk? Sütkérezünk a boldogság meleg fényében? Vagy … csak ráébredünk, hogy még hosszú a be nem teljesült kívánságaink listája?
…
Nem egyszerű dolgokat kérünk. Nagy dolgokat kívánunk. Ambiciozusokat. Elérhetetleneket. Kívánunk, mert segítség kell és félünk. És tudjuk, hogy talán sokat kérünk. De azért kívánunk, mert a kívánság néha nap valóra válik.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/14

„Minden házasságban így van. A párok összegyűjtenek megannyi csecsebecsét. Tárgyakat, amelyek otthonná varázsolják a házakat. De ha az otthon széthullik, osztozni kell a tárgyakon. Ennek a legméltóságteljesebb módja, ha a felek megtartják mindazt, ami a számukra a legkedvesebb.
…
A kertvárosban csak úgy virágzik a bolondság. Ismerik azt a típust. A pasast, aki ajtót nyit minden vadidegennek. Az asszonyt, aki nem használja a reteszt. Fel sem merül bennük, hogy azzal, hogy valakit beengednek az otthonukba. Azzal az életükbe engedik be.
…
A köszöntés, hogy ‘Isten hozott!’ mindig hordoz magában némi kockázatot. Végülis, akit beengedünk az otthonunkba azt, az életünkbe engedjük be. És sose tudhatjuk, az illető miféle rémséges titkokat hozott be. Nem láthatjuk előre jöttének miféle fájdalmas következményei lesznek a szeretteinkre nézve. Nem sejthetjük a pletyka áradatot, amit a jelenlétük megindít. Bizony. Roppant óvatosnak kell lennünk azzal, hogy kit engedünk az életünkbe. Mert akad olyan, aki nem hajlandó távozni.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 5/12

„Anyám mondta ezt a rezidensségről: egy év alatt megtanulsz vágni, aztán egy életen át tanulod, hogy hogyan ne vágj. A sok sebészeti eszköz használata közül a józan ítélőképességet a legnehezebb elsajátítani. Pedig anélkül mind csak totyogók vagyunk szikével a kézben.
…
Emberek vagyunk. Hibázunk. Rossz döntéseket hozunk. Nem jól mérjük fel a dolgokat. De ha egy sebész hoz rossz döntést, az nem olyan egyszerű. Az emberek megsérülnek. Véreznek. Ezért megküzdünk minden öltéssel. Szenvedünk minden varratnál. Mert egy hirtelen döntés, ami gyorsan és könnyen ugrik be minden habozás nélkül, azaz ami egy életen át kísért.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/13

„A szabályokat mindenki megszegi olykor-olykor. És ha megszegi, mindig van egy jó kifogása. Mint a szomszédnak, akinek megtelt a saját kukája. Vagy a szöszinek, aki elfelejtett reggelizni. Vagy az alkalmazottnak, akinek kellett egy kis előleg a fizetésből. Való igaz mindenkinek van oka nem követni a szabályokat. Még azoknak is, akiknek a szabályok betartatása a dolga.
…
Az igazság az, hogy a szabályokat mindenki megszegi olykor-olykor. És eszébe sem jut egy percig sem, hogy rajta kaphatják. Ha netán mégis lebukik egyszerűen bocsánatot kér. És az esetek többségében bocsánatot is nyer. De némely tett annyira alávaló, hogy csakis a megvetésünkre érdemes. Hogy lehet az ilyen sorsot elkerülni? Nos a nagy trükk az, hogy tudni kell, melyik szabályt lehet megszegni és melyiket nem.”

— Született feleségek

Született feleségek 4/12

„Vakság. Nyomorúság, ami gátolja az embereket abban, hogy meglássak, ami ott van az orruk előtt. A feleségeket, akik nem érzékelik a férjüket emésztő féltékenységet. Az asszonyokat, akik nem látják be, hogy a riválisból akár jó barát is lehet. A férfiakat, akiknek nem jut el az elméjükig a bennük rejtező bűntudat. Igen, a világ tele van olyanokkal, akik nem képesek látni. De a legveszélyesebbek azok, akik vakok az önnön szívükben lakozó gonosz iránt. Hogy hogy védjük meg magunkat ezektől az emberektől? Először is nyissuk ki a saját szemünket és találjuk meg őket. Még mielőtt ők találnak meg minket.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/10

„Anyám élete legszebb és legrémisztőbb percének nevezte. A műtőasztal végén állni és tudni, hogy az ott fekvő beteg élete csakis és kizárólag rajtad múlik. Mindenről álmodunk, mert az első ember, aki először szólózik egy műtőben, az nagymenő.
…
Egyedül lépünk be a világba és egyedül távozunk. És közben csupán annyi történik, hogy igyekszünk magunknak társat találni. Kell a segítség, kell a támasz. Másképp magunkra maradunk. Idegenek. Egymástól elvágva. És elfelejtjük, mennyire össze vagyunk kötve. Ezért hát a szerelmet választjuk, az életet. És így egy kis ideig egy kicsit kevésbé vagyunk egyedül.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/11

„A hit annak elfogadása, ami nem bizonyítható. Így hát bízunk annak az egyetlen férfinak a szavában, akit apánknak ismertünk. Hiszünk az asszony ígéreteiben, akivel megosztjuk az ágyunkat. Szeretett barátok példájára hagyatkozunk, akik segítenek jobb emberré válni. Igen. Mindannyian szeretnénk hinni azokban, akik a legközelebb állnak hozzánk. De ahol felüti a fejét a kétely, a hitünk meginog. És gyorsan átveszi a helyét a félelem.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/9

„Gyerekkorunkban félünk éjszaka, mert attól tartunk szörnyek bújtak az ágyunk alá. Ahogy öregszünk, a szörnyek egész mások lesznek. Önbizalom hiány. Magány. Megbánás. És bár idősebbek vagyunk és bölcsebbek, rájövünk, hogy még mindig félünk a sötétben.
…
Alvás. A legkönnyebb dolog. Egyszerűen becsukod a szemed. De oly sokunknak az álom kicsúszik a kezéből. Akarjuk, de nem tudjuk, hogy szerezzük meg. De ha szembe nézünk a démonjainkkal, a félelmeinkkel, és ha segítséget kérünk egymástól. Az éjszaka már nem is olyan ijesztő, mert többé nem vagyunk egyedül a sötétben.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/10

„A tornádó ahogy jött úgy ment. Egy férfi odaadta a kabátját egy szükséget szenvedő idegennek. Egy asszony élelmet osztott az arra járóknak. Egy kamasz összehozott egy kutyát az aggodó gazdájával. Ezek azok a dolgok, melyek súlyos katasztrófák nyomában történnek. Az emberek elkezdenek apró, jó cselekedeteket végezni. Megtesznek mindent, amit tudnak, hogy segítsenek. Még ha tudják is, hogy az nem lesz elég. … Igen. Nagy tragédiák után az emberek megtesznek mindent, amit tudnak, hogy segítsenek. Még, ha tudják is, hogy az nem lesz elég.
…
Hét nap telt el azóta, hogy egy tornádó végig söpört a Lilaakác közön. És a lakók azóta is életük széthullott darabjait szedegették. Néhányan értékes barátságokat mentettek meg. Mások színes historiákat tártak fel. Megint mások nem várt kihívással kerültek szembe. És végül volt egy fiatal lány, aki rábukkant egy oly régóta keresett igazságra. Csak azért, hogy azt kívánja, bár ne tette volna.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/8

„Intenzív dolog, ami egy műtőben zajlik. Mikor egy élet a tét. Döfködjük az agyat, mint valami lufit. Kötelék alakul ki a melletted álló sebésszel. Elvághatatlan, kibogozhatatlan kötelék. Nagyon bensőséges ez az együttlét. Tetszik vagy sem. Szereted őket vagy sem. Egy család lesztek.
…
Az, hogy mi köt össze minket néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi. És az időt. És a józan észt. És néha egy kötelék örökké tart.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/9

„Olyan gyönyörű napnak indult, de akkor jött a szél és megváltoztatott mindent. És nemcsak a házakat és a kerteket. Megváltoztak az emberek is. Míg a vihar tombolt mindegyikük tanult valamit barátságról, megbocsátásról és megváltásról. És volt, aki a legkeményebb leckét tanulta meg, hogy az élet mindig törékeny és nagyon gyakran igazságtalan. „

— Született feleségek

Grace klinika 5/7

„Ha átlag ember vagy egy dolog ellen nem sokat tehetsz életed során. Ez a halál. De ha sebész vagy még ettől a luxustól is megfosztanak. Sebészként átverjük a halált. Elodázzuk. Tagadjuk. Odaállunk és azért is betartunk a halálnak.
…
Megszületünk, élünk, meghalunk. Néha nem feltétlenül ebben a sorrendben. Eltemetünk dolgokat, hogy aztán egyszer feltámadjanak. De a halál nem a vég. Akkor mire számíthatunk? Az biztos, hogy az életben semmi sem biztos. Az élet a legtörékenyebb, leglabilisabb, legkiszámíthatatlanabb dolog. Valójában csakis egy dolog biztos az életben. Hogy nincs vége, amíg nincs vége.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/8

„Úgy gondolunk a múltra, mint a híd alatt rég lefolyt vízre. Folyóra, mely elmossa ifjúságunk ballépéseit. Kihunyt szerelmeket. Leküzdhetelen szenvedélyeket. Veszni hagyott lehetőségeket. De előbb vagy utóbb elénk sodor valamit az élet, ami emlékeztet a hibáinkra és a bűnökre, amiket elkövettünk.
…
Múltbéli hibáinknak meg van aza rossz szokásuk, hogy visszasodrodnak az életünkbe és olyankor bizony meg kell fizetnünk értük.
…
A múltat sosem hagyjuk igazán a hátunk mögött. Kísértetek olálkodnak a sötétben, lesben állva, hogy emlékeztessenek döntéseinkre. De ha hátra tekintünk lehet, hogy egy kitárt karú régi barátra lelünk. Vagy egy ellenünk ármánykodú régi ellenségre. Vagy egy felnőtt fiúra, aki szívből megbocsájt. Milyen szomorú, hogy valaki nem hajlandó visszanézni és sosem érti meg, hogy aki a múltat tagadja, az arra van kárhoztatva, hogy ugyanabba a hibába essen újra.”

— Született feleségek