Kategória

Sorozat

1 059 idézet erről a falról

Grace klinika 4/16-17

„Anyám mindig azt mondta egy sebésznek egy halott mentes nap ritka ajándék. Minden nap szembenézünk a halállal. Minden nap életeket veszítünk. És minden nap azt reméljük, hogy nem kerül rá sor. Kötödünk a halálhoz. Láncokkal, mint a foglyok. Mint a rabok.”

— Grace klinika

Grace klinika 4/13

„A nagy sebészek nem azzá válnak, annak születnek. Megfogannak, fejlődnek, áldozatot hoznak. Rengeteg áldozatot. De ha sok véren és bélen és ragacsós ízén túl jutunk az a sebész, aki lesz belőlünk mindent megért.
…
Életet adni, hogy lehet, hogy intenzív, meg misztikus meg minden, de maga a folyamat nem túl kellemes. De ettől még valami csodás kezdete. Valami új kezdete. Valami váratlané. Valami igazé. Amit lehet szeretni. Ami hiányzik. Ami megváltoztatja az életünk. Örökre.”

— Grace klinika

Grace klinika 4/11

„Kezdetben az Isten megteremté a Földet és Mennyet. Legalábbis ezt mondják. Megteremtette az ég madarait, a mező vadjait és ránézett teremtményeire és látta, hogy ez jó. Azután Isten megteremtette az embert és azóta nincs megállás a leejtőn. A történet szerint Isten megteremté az embert a saját képére, de erre nincs bizonyíték. És végül megteremté a Napot, a Holdat és a Csillagokat. És az ember csak bajt csinál. És ha az ember bajban van – és ez gyakran van így – valami nálánál nagyobb felé fordul. A szerelemhez, sorshoz, valláshoz, hogy értelmet adjon mindennek. De egy vérbeli sebész számára az egyetlen, ami értelmet ad, az a gyógyítás.

…
Orvosként ma már többet tudunk az emberi testről, mint eddig bármikor a történelem során. De maga az élet csodája, hogy miért élünk és miért halunk meg. Miért bántunk vagy bántanak meg minket. Az továbbra is rejtély. Tudni akarjuk az okot, a titkot, a választ a könyv végéről. Mert a gondolatot, hogy teljesen egyedül vagyunk idelent, túl nehéz lenne elviselni. De ha a nap véget ér. Az a tény, hogy mi ott vagyunk egymásnak, minden ellentétünk és más nézeteink ellenére. Elég ok arra, hogy tovább higgyünk.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 4/9-10

„Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. Vagyis az orvoslás a gyakorlatban alig hasonlít az eredeti célhoz. A tapasztalat nagyon gyakran nyakatekert és fenekestül felfordul.
…
A nap végén az orvoslás gyakorlata kevéssé hasonlít az álmunkra. Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. A nap végén a valóság távol áll a reményeinktől. A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul.
…
Néha a világ a feje tetejére áll. És aztán valahogy valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.”

Tovább olvasom ↓

Született feleségek 3/17

„Minden feleség szekrényében lapul egy ruhadarab, ami többet mond tulajdonosáról, mint amennyit az illető önmagáról elárulni szeretne. Lehet az egy póló, amit ki nem állhat mégis szó nélkül felvesz. De lehet egy fehérnemű, amiről tudja, hogy nem az övé mégis mélyen hallgat róla. Vagy egy ruha, amit egykor szeretett és most rá sem bír nézni. Igen. Egy nőről sokat elárul az, amit magára vesz. De még többet elárul az, amit magáról levesz vagy akinek a kedvéért leveszi.”

— Született feleségek

Született feleségek 3/16

„Menjenek csak végig egy kertvárosi utcán. tudják mit fognak látni. Egy rakás pasast ugyanazzal az arckifejezéssel. Az én álmaim már sohasem válnak valóra. Sohasem lesz az életem botrányoktól mentes. Sohasem lesz egy saját fiam.  Sohasem zárhatom újra a karjaimba. Sohasem mondhatom el neki, hogy mit érzek. Igen, a kertváros tele van remény vesztett férfiakkal. Na persze egyszer-egyszer ráakadhatnak egy szerencsés krapekra, akinek minden álma valóra vált. Tudják miről lehet felismerni az ilyeneket? Ők azok, akik folyton vigyorognak. Hááát nem tenyérbemászó?”

— Született feleségek

Grace klinika 4/6

„Van egy tipikus sebész vonás. Talán büszkeségből, vagy mert kemények akarunk lenni, de egy vérbeli sebész nem ismeri el, hogy segítségre szorul, ha nem feltétlenül muszáj.  Egy sebész nem kér segítséget, mert keményebb annál. Minden sebész cowboy. Kívülről kemény. Nehézfiú. Legalábbis szeretik ezt hinni.
…
A lelke mélyén mindenki hinni szeretné, hogy lehet kemény. De a keménység nem csak az erőről szól. Az elfogadásról is. Néha meg kell engednünk magunknak, hogy egy percre ne legyünk kemények. Nem kell a nap minden percében keménynek lennünk. Néha el lehet lazulni. Sőt vannak percek, amikor kifejezetten ez a legjobb megoldás. Ha okosan tudunk percet választani.”

— Grace klinika

Grace klinika 4/5

„A sebészek okkal tanulják meg forgatni a szikét. Szeretjük azt mutatni, hogy kemény hidegfejű tudósok vagyunk. Eljátszani, hogy semmitől sem rettenünk meg. De az igazság az, hogy azért leszünk sebészek, mert a lelkünk mélyén reméljük, hogy legyőzzük azt, ami kísért minket. A gyengeség, a törékenység, a halál.
…
Nemcsak a sebészekre igaz. Igazából senkit nem ismerek, akit ne kísérteni valami vagy valaki. És valahányszor megpróbáljuk egy szikével kivágni a fájdalmat, vagy elrejteni a szekrény mélyére rendszerint belebukunk. Csak úgy tűnnek el a randa foltok, ha új lapot nyitunk. Vagy eltemetünk egy régi történetet. Hogy végre-végre megnyugodjon.”

— Grace klinika

Született feleségek 3/10

„Meg van az oka, hogy az emberek alig várják a karácsonyt. És annak vajmi kevés köze van a családi összejövetelekhez. Az összekucorodva kortyolgatott tojás likőrhöz. Vagy ahhoz a váratlan csókhoz a fagyöngy alatt. Ne tán az ajándékhoz, amivel a kedves lepi meg. Nem. Az emberek azért örülnek a karácsonynak, mert tudják, hogy akkor jön el a csodák ideje.”

— Született feleségek

Grace klinika 4/1

„A gyógyításban a változás elkerülhetetlen. Új sebészeti módszereket találnak ki, a műtéti eljárások fejlődnek. A szaktudásunk folyamatosan bővül.  Az újításról szól minden. Semmi nem marad sokáig ugyanaz. A változást vagy megszokjuk vagy megszökünk előle.
…
Változás. Nem szeretjük. Félünk tőle. De nem tudjuk elkerülni. És vagy megszokjuk a változást vagy megszökünk előle. Felnőni fájdalmas és aki nem ezt mondja, hazudik. De az igazság, hogy néha minél inkább változnak a dolgok, annál kevésbé változik bármi is. És néha … néha a változás jó. Néha a változás jelent mindent.”

— Grace klinika

Született feleségek 3/8

„Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek. Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar. De nem hallgatnak ránk.  El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség mulandó. De ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek. És mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapizsgálják, hogy veszélyes hely ez a világ. Így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket. Mindent, az égvilágon!”

— Született feleségek

Grace klinika 3/25

„A vezető szerep felelősséggel jár. Minden egyes beteg a sebészeti osztályon a te saját beteged, akár te vágtad fel őket akár nem. A szike nálad van. Rá kell tudnod nézni egy családra és azt mondani mindent megtettünk, hogy megmentsük a gyermeküket, a férjüket, a nejüket. Leragadsz. Más emberek családján segítesz. Ez olyan nagy felelősség, hogy ezért jobban vigyázol idegen emberek családjára. A sajátodat meg feláldozod.”

— Grace klinika

Grace klinika 3/21

„Mi gyakornokok tudjuk, hogy mit akarunk. Sebészek akarunk lenni és ezért bármit megteszünk. Gyilkos vizsgákkal kínlódunk, 100 órákat dolgozunk hetente, órák hosszat állunk egy műtőben szünet nélkül. Mondj bármit, megtesszük. A legnehezebb azonban összeegyeztetni azt a vágyunkat minden más vágyunkkal, hogy sebészek legyünk.
…
Túl sokszor van, hogy azt az egyet, amit legjobban akarunk nem kaphatjuk meg. A vágy összetöri a szívünket. Kikészít. A vágy  tönkreteheti az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit. Azok szenvednek leginkább, akik nem tudják mit akarnak.”

— Grace klinika

Született feleségek 3/2

„Ugye ismerős a tökéletes pár? A két rokon lélek, akiknek szerelme sosem múlik el. A két szerető, akiknek kapcsolatát sosem fenyegeti veszély. A férj és feleség, akik tökéletesen bíznak egymásban. Ha még nem volt szerencséjük a tökéletes párhoz, hadd mutassam be őket. Ott állnak a legfelső réteg tortakrém tetején. És hogy mi a sikerük titka? Hát kezdjük mondjuk azzal, hogy nem kell egymásra nézniük.”

— Született feleségek

Született feleségek 3/1

„Minden vihar a reményt hordozza. A reményt, hogy valahogy reggelre megint minden tiszta lesz és még a legaggasztóbb foltok is eltűnnek. A kétely, hogy a szeretett férfi vajon ártatlan-e. A következmények, amiket az ő hibája miatt viselünk. A sebek, amit a hűtlenségével okozott. Vagy a csókjának emléke. Így hát várjuk, hogy elvonuljon a vihar s közben reménykedünk a legjobbakban. Habár a szívünk mélyén tudjuk, hogy vannak letörölhetetlen foltok, amiket semmi nem mos le.”

— Született feleségek

Született feleségek 2/22

„Nem  mindenki élvezi, hogy egy nagy közösség kicsiny része legyen. Sőt egyesek sovárogva vágynak rá, hogy az állandó társaság és nyüzsgés zaját hátra hagyják. Így hát útra kelnek  annak reményében, hogy a magány meghozza számukra a csendet és nyugalmat. Csak ekkor döbbennek rá, milyen veszélyes is egyedül lenni a világban.

Megrázó pillanat mindannyiunknak. A pillanat, amikor rájövünk, hogy egyedül vagyunk a világban. A család, amit magától értetődönek tartunk egy nap hátat fordíthat nekünk. A férj, akiben fenntartás nélkül bízunk megcsalhat minket. A lány, akit szívből szeretünk talán sosem tér vissza hozzánk. És akkor a végén ott állunk egy szál magunk. Na persze egyesek kifejezetten örülnek annak, ha egyedül lehetnek.”

— Született feleségek

Született feleségek 2/21

„Minden családnak megvan a maga módszere arra, hogy hogyan rejtse el azt, amit nem akar közszemlére tenni. Legyen az egy kép, ami eltakar egy csúnya foltot egy falon. Vagy  egy ajtó, ami elfedi a mögötte levő káoszt.  Vagy egy műmosoly, ami hosszú évek kínjait és szívfájdalmait kendőzi el. A családok sok mindenre hajlandók, hogy a kínos igazságot leplezzék. Egyesek persze még többre is, mint mások.
…
Ha az igazság csúf az emberek megpróbálják véka alá rejteni. Mert tudják micsoda kárt okoz, ha fény derül rá. Úgyhogy vaskos falak közé bújtatják, vagy zárt ajtók mögé dugják. Vagy mindenféle cseles álcával leplezik. De az igazság bármily csúf is, mindig kitudódik. És valakinek, akit szeretünk mindig bántódása esik. Egy másik valaki pedig tobzódik a fájdalmában. És minden igazságok közül ez a legcsúfabb.”

— Született feleségek

Grace klinika 3/14

„Egy sebész mindig a legrosszabb eshetőségekben gondolkodik. Nem engedjük meg magunknak, hogy a legjobbra számítsunk, mert túl sokszor van, hogy a legjobb elmarad. De olykor-olykor valami hihetetlen történik. És hirtelen a legjobb reálissá válik. És olykor-olykor megtörténik a csoda is. És minden józan ítélőképességünk ellenére reménykedni kezdünk.
…
Orvosként megszoktuk, hogy a betegeknek csak tényeket mondunk, de amit ők igazán tudni akarnak az az, hogy elmúlik-e a fájdalom. Hogy jobban lesznek-e. Hogy meggyógyulnak-e. A betegeink azt akarják tudni, hogy vajon van-e remény.De elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat a legrosszabb eshetőséggel. Ha a beteget cserben hagyja a teste és a tudomány által ismert összes gyógymód is csődöt mond, mikor a legrosszab eshetőség bekövetkezik, mi már csak a reménybe kapaszkodhatunk.”

— Grace klinika

Született feleségek 2/17

„Pontosan abban a másodpercben, amikor a doktor egy újabb köldökzsinórt vágott át, kötelékek szakadtak el mindenfelé a városban. Például az anya és a gyermek között, aki nem akarta, hogy olyan gyorsan felnőjön. Vagy egy rekesz bor és a feleség között, aki nem akarta beismerni nagy gondban van. Vagy a nő és a barátja között, aki nem tudta megbocsátani az árulást. A döntés, hogy elszakadunk attól, amit szeretünk fájdalmas. Ennél csak egy valami rosszabb. Amikor az, akiben megbíztunk helyettünk dönt.”

— Született feleségek