Charlotte Brontë a testvéri szeretetről

„Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele.”

Charlotte Brontë

Született feleségek 8/9 – Elszigeteltség

„Egy olyan békés nyugodt környéken, mint a Lilaakác köz még a legapróbb szabályszegés is arra sarkallhat, hogy rendőrt hívjunk. Ha a szomszéd kölyök meggondolatlanul dobálódzik. Ha a saját gyerekünket móresre kell tanítani. Ha az utcabeli kamaszok együttest alapítanak. Igen. A Lilaakác köz hölgyei hozzá voltak szokva, hogy a rendőrséget hívják. Ahhoz azonban a legkevésbé sem, hogy a rendőrség hívja őket.
..
Mikor a barátnőimnek a leginkább szükségük volt egymásra, pont akkor maradtak végtelenül magukra. Az egyik az őrjítő kényszerrel, hogy megtalálja a férjét. A másik egy fájdalmas titok leleplezésének a következményével. A harmadik a sehova sem tartozás ürességével. Ám a negyedik barátnőm számára az elszigeteltség érzése annyira teljes volt, amitől talán már nincs is menekvés.”

Született feleségek

Stephen King a gyerekkorról

„A gyerekkornak megvannak a maga édes titkai, és a halandóság bizonyítékaként létezik, és a halandóság magában foglalja a bátorságot és a szeretetet.”

Stephen King

Született feleségek 6/13 – Barátok

„A legsötétebb pillanatainkban mindannyiunknak szüksége van valakire, aki meghallgat. Van, aki ilyenkor egy barátságos szakemberhez fordul. Van, aki ráhagyatkozik arra, aki idősebb és bölcsebb nála. És olyan is van, aki azok társaságát keresi, akik tudják min megy keresztül. De a legtöbbünk számára semmi sem olyan terápiás hatású, mint egy jó hosszú beszélgetés egy pár jó baráttal.”

Született feleségek