Grace klinika 1/1 – Játék

„A játék. Azt mondják az ember vagy tud játszani vagy nem. Az Anyám az egyik legjobb játékos volt, vele ellentétben én, én … egy balfék vagyok.

Nem tudok egy okot sem mondani, hogy miért akarok sebész lenni, de ezret tudnék mondani, hogy miért kéne kiszállnom. Direkt megnehezítik a dolgot. Életek múlnak rajtunk. Eljön a pillanat, amikor az egész már rég nem játék és akkor vagy teszel egy lépést előre, vagy hanyatt homlok elmenekülsz. Elfuthatnék, de azaz igazság, hogy tetszik a csatamező.”

Grace klinika

Grace klinika 11/4 – Emlékek

„Anyám azt akarta, hogy így őrizzék meg. Az én emlékeim viszont egy kicsit mások. De biztos mindenki a maga módján emlékszik rá. Mintha nem is mindegyik ő lenne. Csak az emlék marad valakiből, ha meghal. De pont ez a baj. A memóriánk nem tökéletes, nem teljes. Keverjük a dolgokat. Minden összefolyik. Sok helyen megfordulunk és végül minden teljesen összemosodik. Pont úgy van, ahogy ő mondta: a körhinta mindig csak forog.

Azt mondják elnyomhatunk emlékeket. Lehet, hogy csak raktározzuk őket. Mert legyenek bármilyen fájdalmasak az emlékek, nincsen náluk értékesebb. Az életünk a kudarcainkra és sikereinkre is épül. Az emlékek formálnak minket.”

Grace klinika