Grace klinika 12/15 – Félelem, fájdalom

„A sebekre gézt teszünk, majd leragasztjuk őket. Ezzel megelőzzük az elfertőződést és hogy a beteg tovább szenvedjen. A neheze akkor jön, amikor le kell tépni a kötést, mert az gyakran pokolian fáj.

Fájdalmas letépni a kötést, nem akarjuk látni, mi van alatta. De talán Nem a fájdalomtól való félelem tart vissza. Talán valójában attól félünk, hogy a kötés alatt még nyílt a seb. Vagy attól, hogy már begyógyult.”

Grace klinika

Grace klinika 4/7 – A kémia

„Mielőtt orvosok lettünk, orvostan hallgatók voltunk. Akkoriban rengeteget tanultunk a kémiáról. Szerves kémia. Biokémia. Mindent megtanultunk. De ha két ember közötti kémiáról van szó, csak egy dolog számít. Vagy ott van. Vagy nincs.

A kémia. Vagy ott van. Vagy nincs. „

Grace klinika

Grace klinika 13/3 – Csoda

„Minden beteg, aki rossz hírt kap, az kivétel akar lenni. Az egy a millióból. A csoda. Mi sebészek nem hiszünk a csodában. Nekünk végre kell hajtanunk őket.

Nem minden csoda hatalmas. Lemegy a láz. Tart az öltés. Beforr a csont. Ezért nehéz észrevenni egy csodát és ezért tud néha annyira fájni is. Ne értsék félre, a kis csodák is jók. Az apró csoda is csoda. Csak nem mindig elég, hogy megmentsen minket.”

Grace klinika

A remény rabjai – a zene és a szabadság

„A mai napig sincs fogalmam, miről énekelt az a két olasz nő, és nem is érdekel. Nem kell mindent kimondani. Olyan megfoghatatlan szépség áradt belőle, amit szó le nem írhat, amibe belefacsarodik a szíved. Azok a hangok magasabbra, messzebbre szárnyaltak, mint amiről valaha is álmodtunk. Mintha gyönyörű madár szállt volna a kalitkánkba, és dala nyomán leomlottak volna a falak. Ha csak egy röpke pillanatra, de a legutolsó rab is szabadnak érezte magát.”

A remény rabjai