„A szerelem halála sosem természetes. A vakság öli meg, a tévedések és az árulás. Elfogy az ereje, elhervad, befeketül.”
Anaïs Nin
Született feleségek 7/21 – Rettegéssel teli pillanatok
„Bármennyire is magabiztosak vagyunk, mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat. Talán akkor, mikor kézhez kapjuk a hitelkártya számlánkat. Vagy átnyújtjuk az osztályfőnökünk üzenetét. Vagy ráállunk a mérlegre, miután már egy hete nem edzettünk. Igen, mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat és ezekért olykor nem okolhatunk mást, csakis magunkat.
…
Igen, bárkik is vagyunk mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat. Amikor azt kérdezzük magunktól, hogy elhiszi, majd valaki is, hogy ártatlan vagyok? A lányom elvált szülők gyermeke lesz? Ez a férfi is összetöri, majd a szívem? Járnak rémes alakok az éjszakában? És néha a kérdésre a válasz: igen!”
Született feleségek
Grace klinika 6/23 – Biztonság
„A legtöbb embernek a kórház rémisztő hely. Ellenséges hely. Ahol rossz dolgok történnek. A legtöbben szívesebben lennének templomban, vagy iskolában, vagy otthon. De én itt nőttem fel. Míg az anyám dolgozott, én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam, zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templom. Az iskolám. Az otthonom. A kórház volt a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.
…
Én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam és zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templomom, az iskolám, az otthonom, a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.”
Grace klinika
Született feleségek 7/8 – Hálaadás
„Hálaadás. A pulykasütés ideje. A családi összejöveteleké. Az iskolai színdaraboké. Valamint a nagybevásárlásoké. És a stresszé.
…
Évente egyszer kicsit megállunk és számba vesszük mindazt a jót amiben részünk van. Hálát adunk a barátokért, akik megértenek. A szeretőkért, akik boldoggá tesznek. A gyerekekért, akik szót fogadnak nekünk. Igen. Mindig hálásnak kell lennünk azért, amit kapunk. Még akkor is, ha az csak egy lehetőség.”
Született feleségek
Vincent Van Gogh a határokról
„Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt.”
Vincent Van Gogh