Lev Tolsztoj – gyermek vs felnőtt

„Amikor gyermek voltam, a felnőttekre igyekeztem hasonlítani, azóta pedig, hogy nem vagyok többé az, gyakran gyermekhez kívánnék hasonló lenni.”

Lev Tolsztoj

Grace klinika 3/14 – Eshetőségek

„Egy sebész mindig a legrosszabb eshetőségekben gondolkodik. Nem engedjük meg magunknak, hogy a legjobbra számítsunk, mert túl sokszor van, hogy a legjobb elmarad. De olykor-olykor valami hihetetlen történik. És hirtelen a legjobb reálissá válik. És olykor-olykor megtörténik a csoda is. És minden józan ítélőképességünk ellenére reménykedni kezdünk.

Orvosként megszoktuk, hogy a betegeknek csak tényeket mondunk, de amit ők igazán tudni akarnak az az, hogy elmúlik-e a fájdalom. Hogy jobban lesznek-e. Hogy meggyógyulnak-e. A betegeink azt akarják tudni, hogy vajon van-e remény.De elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat a legrosszabb eshetőséggel. Ha a beteget cserben hagyja a teste és a tudomány által ismert összes gyógymód is csődöt mond, mikor a legrosszab eshetőség bekövetkezik, mi már csak a reménybe kapaszkodhatunk.”

Grace klinika

Bosszú 3/21 – Rabság

„Rabságban. Fogva tartva. A szabadságtól megfosztva. 6 év telt el így a fiatalságomból. A javító intézetben sokan elvesztik a reményt. Számomra a rabság kezdőlökés volt a bosszúálláshoz, amire megesküdtem. Amint szabadulok megbüntetem azokat, akik megfosztottak a szabadságomtól.

A szenvedély fűtötte akarat megállíthatatlan. Idővel lendületbe jön és akkor a változás irányíthatatlanná válik. A hajlandóság így alakul át motivációvá. És egy gyermek esküje így válik valósággá.”