Született feleségek 7/17 – Pillanat

„Sose tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, ami megváltoztatja az életünket örökre. Lehet, hogy épp a vacsorát készítjük. Vagy épp hazatérünk egy fárasztó nap után. Élvezettel kortyolgatunk egy pohár bort. Elnyújtoztatjuk sajgó tagjainkat. És akkor, mikor a legkevésbé számítunk rá, elérkezik a pillanat. … Igen, vannak pillanatok, melyek örökre megváltoztatják az életünket. Csak nem mindig úgy, ahogy elképzeltük.

Eljön a pillanat, amikor az életünk örökre megváltozik. A pillanat, amikor beismerjük a gyengeségünket. A pillanat, amikor elébe állunk a kihívásnak. A pillanat, amikor elfogadunk egy áldozatot vagy elengedünk egy szerettünket és megesik, hogy a változás az életünkben épp a válasz az imádságainkra.”

Született feleségek

Bosszú 2/18 – Álcázás

„Túl gyakran kendőzzük el a valóságot. Álcázzuk magunkat attól való félelmünkben, hogy elveszíthetjük szeretteinket. Vagy hogy tovább folytathassuk a szemfényvesztést azokkal szemben, akiket le akarunk leplezni. A mögé bújunk, ami menedéket nyújt a fájdalom és a szomorúság ellen. Vagy hárítjuk az igazságot, ami túl pusztító ahhoz, hogy elfogadjuk.”

Bosszú

Elisabeth Kübler-Ross a halálról

„Egy emberi lény békés halálának a látványa hullócsillagra emlékeztet; a milliónyi fények egyikére a hatalmas égbolton, amely rövid pillanatra felgyullad, hogy aztán eltűnjön örökre a végtelen éjszakában.”

Elisabeth Kübler-Ross

Grace klinika 4/14 – Félelem

„Van valaki a fejemben. Okos nő. Tehetséges. Mellkasi csövezést, craniotomiát végez, pánik nélkül. Nagyon jó sebész. Már-már kiválló. Olyan, mint én, csak sokkal jobb. És félek sosem leszek ez a nő, a fejemből, mert valami az utamba áll.

Jó nap volt. Talán nagyszerű nap. Jó orvos voltam. Mégha nehéz is volt. Az voltam, aki a fejemben vagyok. Volt egy perc, amikor azt hittem, nem fog menni. Egyedül nem fog menni. De behunytam a szemem és láttam, ahogy megcsinálom. És így lett, legyőztem a félelmet és megcsináltam. „

Grace klinika