„Igen, az életben, ha meglátunk egy lehetőséget meg kell ragadnunk. Legyen az a reménység, hogy visszahódíthatjuk életünk szerelmét. Egy esély, hogy bizonyíthassuk, mit érünk. Vagy egy jó alkalom, hogy megmutassuk egy gyermeknek a helyes utat. De néha, mikor a sors hívására válaszolunk, fogalmunk sincs milyen lehetőség vár ránk.”
Bosszú 2/11 – Tervek, hibák
„Olykor a legjobban megszervezett akciók is balul sülnek el. Nem számít mennyit dolgozunk a részleteken. A tervnek mindig lesz egy gyenge pontja. És mindig lesz olyan, aki ezt ki is használja. Hogy bukásra ítélje a tervet és vele együtt az elkövetőjét is.
…
Minden tervbe csúszhat végzetes hiba. Néha a szív az. Még azok is hibáznak, akiknek a legóvatosabbnak kellene lenniük. Bár az óvatoskodás nem mindig vezet eredményre. Amikor egy terv ingatag alapokon nyugszik a kudarc nem lehetőség, hanem bizonyosság. „
Született feleségek 7/18 – Bocsánat
„Gyerekeinket arra neveljük, hogy ha hibát követnek el, kérjenek bocsánatot. Elmondjuk nekik, hogy csúnya dolog másra kenni. Vagy úgy tenni, mintha megsem történt volna. Vagy megpróbálni eltusolni. Előfordul azonban olyan is, amikor a bocsánatkérés a lehető legnagyobb hiba.
…
Igen, ha hibát követünk el bocsánatot kell kérnünk és aztán tovább kell lépnünk. Meg kell próbálnunk elfogadni az életünkben történt változásokat. Vagy igyekeznünk kell megbízni egy régi ellenségben. Vagy le kell tenni arról, hogy a gyerekeink csatáit akarjuk megvívni. De néha a fájdalom, amit okoztunk olyan hatalmas, hogy nincsen továbblépés.”
Született feleségek
Bosszú 3/1 – Félelem
„Félelem. Születésünktől fogva ott lakozik még a legbátrabb szívben is. Motiválja és egyben megbénítja jobbik énünket. Vagy fegyverként használja a rosszabbik. De ha az út csalással és árulással van kikővezve, a legnagyobb félelem mindenekfelett, hogy az igazság végül győzni fog.
…
A félelem elemi érzelem. Belénk ivódik, mint az emlék egy korán elvesztett szülőről. Vagy belefúrja magát a lelkünkbe, mint az önvád az eldobott gyermek miatt. De amitől a legjobban félünk az az ismeretlen.”
Bosszú
Gyilkos elmék 4/11 – H.L. Mencken a kísértésről
„Minden normális ember kísértést érez egyszer, hogy a tenyerébe köpjön, felhúzza a fekete zászlót és elvágja valaki torkát.”
H.L. Mencken