Virginia Cleo Andrews a jó dolgokról

„A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerűen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak.”

Virginia Cleo Andrews

Jane Goodall az emberről

„Tudatosítsuk végre magunkban, hogy a bolygót nem kvázi a szüleinktől örököltük, hanem sokkal inkább a gyermekeinktől vettük kölcsön. De épp most lopjuk el a jövőt tőlük – és azzal dicsekszünk, hogy a legintelligensebb teremtmények vagyunk, amelyek valaha szaladgáltak ezen a bolygón. Hogyan lehetséges az, hogy megengedjük magunknak az egyetlen élőhelyünk tönkretételét? Az a benyomásom, hogy elveszítettük azt a bölcsességet, hogy a cselekedeteink következményeire tekintsünk.”

Jane Goodall

Grace klinika 4/13 – Változás

„A nagy sebészek nem azzá válnak, annak születnek. Megfogannak, fejlődnek, áldozatot hoznak. Rengeteg áldozatot. De ha sok véren és bélen és ragacsós ízén túl jutunk az a sebész, aki lesz belőlünk mindent megért.

Életet adni, hogy lehet, hogy intenzív, meg misztikus meg minden, de maga a folyamat nem túl kellemes. De ettől még valami csodás kezdete. Valami új kezdete. Valami váratlané. Valami igazé. Amit lehet szeretni. Ami hiányzik. Ami megváltoztatja az életünk. Örökre.”

Grace klinika

Vincent Van Gogh a határokról

„Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt.”

Vincent Van Gogh