Winston Churchill a szónoki képességről

„Az emberiség egyik tehetsége sem olyan értékes, mint a szónoki képesség. Annak, aki a magáénak tudhatja, nagyobb hatalma van még a királynál is. Az ilyen ember önálló erő a világban.”

Winston Churchill

Grace klinika 2/5 – Fájdalom

„A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás vagy égető érzés, a váratlan fájdalom. A mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le. Az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom. Feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll. Fájdalom. Érzéstelenítünk, elhesegetjük, felvállaljuk, letagadjuk. De néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergödünk rajta.

Fájdalom bár nem igen múlik. Talán elmúlik saját magától. Bízz benne, hogy a seb, amit okozott elmúlik. Nincs kész megoldás. Nincs egyszerű válasz. Végy egy nagy levegőt és várd, hogy az érzés enyhüljön. Legtöbbször a fájdalom leküzdhető. De néha a fájdalom akkor ér ,amikor nem számítassz rá. Mélyen övön alól üt és nem enged el. Fájdalom, túl kell élnünk, mert az igazság az, hogy nem kerülhetem el és az élet mindig újabbakkal szolgál.”

Grace klinika

Peter Drucker a vezetőkről

„Sosem szabadna vezetőnek kinevezni olyan embert, aki a beosztottainak a hibáit tartja szem előtt, nem pedig az erősségeit. Mert az az ember, aki arra figyel, hogy mit nem tudnak a munkatársai, nem fogja észrevenni azt, hogy miben igazán jók.”

Peter Drucker

Erich Fromm az ajándékozásról

„Mi az, hogy adni? Egyszerűnek látszik a felelet erre a kérdésre, pedig valójában tele van kétértelműséggel és bonyolultsággal. A legelterjedtebb félreértés szerint, aki ad, az „felad” valamit, megfosztja magát valamitől, áldozatot hoz. Az olyan ember, akinek jelleme megrekedt a befogadó, kihasználó, felhalmozó beállítottság szintjén, az csakugyan ezt érzi, amikor ad.”

Erich Fromm

Grace klinika 6/14 – Fejlődés

„A sebészszike sterilizált, karbonizált, rozsdamentes acélból készül. Ez hatalmas előrelépés volt az első szikéhez képest, ami inkább csak egy éles bot volt. Az orvostudomány folyamatosan fejlődik és ezzel a sebészeknek is lépést kell tartaniuk. Nagy a nyomás, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz. Ez fájdalmas tud lenni. De enélkül csak visszafelé haladnánk és nem előre.

Folyamatosan fejlődnünk kell minden percben, mert a világ egy perc alatt megváltozhat. És nincs idő visszanézni. Néha a változás kényszerből fakad. Néha véletlenül következik be. És ezt kiaknázzuk. Mindig új módon kell összerántanunk magunkat. Változunk. Alkalmazkodunk. Új ént teremtünk magunknak. Csak meg kell győződnünk arról, hogy az új az előző fejlettebb változata.”