„Az álmok a legvalóságosabb dolgok, mert azokon nem fog az enyészet.”
Bob Dylan
Grace klinika 9/7 – Egymásnak teremtve
„Van olyan, hogy két embert valóban egymásnak szántak? Egymásnak teremtettek? Hogy igazi lelki társak? Szép lenne, ha igaz lenne, ha valahol mindenkire várna valaki és mindenki várna valakire. De nem hinném, ha így van.
…
Talán elhiszem ezt az egymásnak teremtve dolgot. Mért ne higgyünk benne? Komolyan? Ki ne vágyna még egy kis romantikára? Talán tennünk kell érte, hogy megtörténjen. Hogy azok legyünk, akiket valakinek teremtettek. Így legalább biztosan megtudjuk, hogy tényleg egymásnak vagyunk-e teremtve vagy mégsem.”
Grace klinika
Winston Churchill a bátorságról
„Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.”
Winston Churchill
Grace klinika 1/5 – Felelősség
„Emlékszel még gyerekkorodban a legnagyobb gondod az volt, hogy kapsz-e bringát a szülinapodra, vagy hogy ehetsz-e egy kekszet reggelire. A felnőttkor ehhez képest jó nagy szívás, de komolyan ne vakítson el a sok szexi holmi, no meg a szex maga, meg hogy nincsenek szülők, akik folyton nyakadba lihegnek. A felnőttlét csupa felelősség. Felelősség tényleg szívás. Tényleg tényleg szívás. A felnőtteknek muszáj megtenniük néhány dolgot: pénzt kell keresniük, és lakbért fizetniük és ha sebésznek készülsz, mások szívét is a kezedben kell tartanod. … Valahogy vonzóbb a bringa meg a kekszek kora, nem igaz? A felelősség legrémisztőbb része, ha hibázol és hagyod kicsúszni a kezeid közül.
…
A felelősség tényleg nagy szívás. Sajnos ha egyszer kinősz a fogszabályozó és a sportmelltartó korából, a felelősség már soha nem hagy el. Nem rázhatjuk le. Vagy szembesülünk vele vagy szenvedünk a következményektől. És mégis a felnőttkornak is vannak előnyei, például a szexi cuccok, a szex és hogy a szülők nem lihegnek folyton a nyakadba. Mindez tényleg baromi jó.”
Grace klinika
Weöres Sándor a képességekről
„Mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.”
Weöres Sándor