Emily Brontë a vágyról

„Egy vágyam van csupán, s efelé török egész lényemmel. Oly soká kívántam, és oly állhatatosan, hogy bizonyára beteljesedik, mégpedig nemsokára, hisz földi életem magába szívta már: megsemmisültem e beteljesedés várásában… Istenem! Hosszú küzdelem ez, és bár vége volna már!”

Emily Brontë

Grace klinika 9/19 – Ösztön

„Tegyük fel, állsz egy műtőben és egy olyan aneurizmát bámulsz, amely mélyen beágyazódott a beteg frontális lebenyébe. Ahhoz, hogy eltávolítsd 3 dolog kell. Kell a bizalom. Kell egy 11-es szike. Na és igen, jó ösztönök.

Vannak olyan érzések, amik nem akarnak eltűnni. Apró zavaró dolgok, amik duruzsolnak a fülünkbe. Vannak dolgok, amik nem hagynak nyugodni. Bármennyire is igyekszel, az ösztönöd ellen nincs mit tenni. Mert ahogy mondják, mindig hallgass a megérzésedre.”

Grace klinika

Született feleségek 2/2 – Irányítás

„Irányítás. Észveszejtő, hogy az emberek miféle praktikákhoz folyamodnak, hogy magukhoz ragadhassák. Egyesek megtévesztésre alapoznak. Míg mások furfangos cseleket eszelnek ki. Aztán vannak, akik zsarolást alkalmaznak. Miért küzdünk így körmünk szakadtáig az irányításért? Mert tudjuk, hogy ha elveszítjük, azzal mások kezébe adjuk sorsunkat. És mi lehet ennél veszélyesebb?”

Született feleségek

Grace klinika 2/24 – Sérülések

„Mindannyian úgy rombolunk az életben, mint elefánt a porcelánboltban. Egy törés itt, egy horzsolás. Kárt teszünk magunkban és másokban is. A nehéz az, hogy próbálunk rájönni, hogyan kezeljük a sérülést, amit okoztunk vagy amit nekünk okoztak. Néha a sérülés váratlanul ér minket. Néha azt hisszük, hogy helyre hozhatjuk a kárt. De néha úgy ér miinket a sérülés, hogy nem is látjuk előre.

Mindenki sérült úgy látszik. Csak van, aki jobban, mint mások. Gyerekkorunk óta cipeljük a sérüléseinket. Aztán felnőttként visszaadunk mindent, amit kaptunk. És persze mindannyian okozunk sérüléseket. És aztán minden erőnkkel megpróbáljuk megmenteni, ami menthető. „

Grace klinika