Grace klinika 1/7 – szenvedés

„Na jó, ha maguk úgy gondolják, hogy a sírban ráérünk aludni, beszélgessenek el velem pár hónap medikusi gyakorlat után. Persze azért nem mindig csak a munka tart ébren egész éjjel. Tudják, ha az élet már önmagában is nehéz, miért hozunk még több bajt magunkra. Miért érzünk késztetést arra, hogy megnyomjuk az önpusztító gombot?

Talán szeretünk szenvedni, talán belénk van programozva, mert enélkül – nem is tudom – nem éreznénk, hogy vagyunk. Hogy is mondják, mért csapkodom magam ostorral? Mert olyan eszméletlenül jó mikor abbahagyom.”

Grace klinika

Született feleségek 7/9 – Szomszédok II.

„Van egy kérdés, amit mindannyian felteszünk magunknak. Megbízom a szomszédban lakókban? Számíthatok a nőre az utca végéről? Az a pár a túloldalról vajon mellém áll, ha szükségem lesz rájuk? Igen a jó szomszédok azok akikre támaszkodhatunk. A kiváló szomszédok azok, akik pontosan azt teszik, amit mondunk nekik.

Van egy kérdés, amit mindannyian felteszünk magunknak. Az a pár a túloldalról vajon mellém áll, ha egyszer szükségem lesz rá. Számíthatok a nőre az utca végéről. Igen, a jó szomszédok azok, akikre támaszkodhatunk. De ha rájövünk, hogy nem bízhatunk a szomszédainkban, akkor talán eljött az ideje szedni a sátorfánkat.”

Született feleségek

Ha eljön Joe Black – szerelem

„Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot. Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott. (…) A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. (…) Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél.”

Ha eljön Joe Black

Grace klinika 11/11 – Halál

„Van egy mondatunk arra, hogy ha valaki meghal. Amikor közöljük a hírt a családtagokkal.  Azt mondjuk részvétem a veszteség miatt. Korrekt mondat, de semmit mondó. Egyáltalán nem fejezi ki, mi játszódik le bennünk. Együttérzést mutat, de anélkül, hogy végig kellene gondolnunk, hogy min mehetnek keresztül. Megvéd minket. Nem érezzük a fájdalmat. A sötét kegyetlen, szüntelen fájdalmat, ami elevenen felfalja az embert. És minden nap hálát adok ezért.

Ezt nem érthetjük. Ha csak egy kicsit éreznénk a szeretetből, az örömből és a reményből, aminek a betegek búcsút mondanak, képtelenek lennénk létezni. Tehát azt mondjuk: részvétem a veszteség miatt és reméljük, hogy jelent valamit. Egy apró kis támogtást. Egy kis békét. Egy kis lezárást. Valami jót. Egy apró kis szépséget a sötétség közepén. Egy váratlan ajándékot, épp amikor a legjobban kell.”

Grace klinika