Grace klinika 7/17 – Szabályok

„Renegátok. Szabályszegők. Szikés gengszterek. Így szeretünk gondolni magunkra. Piszok jónak hisszük magunkat. Szexinek. A baj csak az, hogy ez nem teljesen igaz. Legbelül szabálykövetők vagyunk. Birkák. Nem szegjük meg a protokollt. A-tól z-ig betartjuk. Mert ha nem követjük a protokollt a betegeink meghalnak és nem leszünk többé piszok jók. Csak piszkok.

Ez minden orvos dilemmája. Biztonsági játékosnként kövessük a protokollt. Vagy kockáztassunk és alkossunk újat. A kockázat járhat sikerrel, de kudarccal is. Időnként akkor is szembe kell szállnunk a rendszerrel, nagyot ugrani. És ha megvan az áhított végeredmény, az a világ legjobb érzése. De ha nincs?”

Grace klinika

Grace klinika 11/17 – Hiány

„Egy dolgot sokszor csináltam gyerekként anyám videójával. Szétszedtem apró darabokra. Aztán összeraktam. De óhatatlanul egy vagy két alkatrész kimaradt, amiről nem tudtam mire való. Mihez kezdjek azzal az alkatrésszel? Próbáljam meg visszarakni? Hátha újra működni fog? Vagy nézzem meg, működik-e a hiányzó alkatrész nélkül?

Ha valamit sokáig nélkülöznünk kell, könnyű elfelejteni, mennyire szükségünk van rá. Elfelejtjük, ami megvolt. Elfelejtjük milyen is volt vele élni és azt is, hogy mit akarunk. Hát ezért annyira fontos, hogy emlékeztessük magunkat, hogy emlékezzünk: azért mert tudunk élni valami nélkül, még nem feltétlenül muszáj.”

Grace klinika

Elbert Hubbard az önismeretről

“Nincs emberi illúzió, ami furcsább lenne annál a feltételezésnél, hogy szellemileg és erkölcsileg felette állunk azoknak, akik nem értenek velünk egyet.”

Elbert Hubbard

Grace klinika 4/9-10 – Valóság

„Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. Vagyis az orvoslás a gyakorlatban alig hasonlít az eredeti célhoz. A tapasztalat nagyon gyakran nyakatekert és fenekestül felfordul.

A nap végén az orvoslás gyakorlata kevéssé hasonlít az álmunkra. Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. A nap végén a valóság távol áll a reményeinktől. A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul.

Néha a világ a feje tetejére áll. És aztán valahogy valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.”

Grace klinika