„Egy sebész nem köt kompromisszumot. Dacolunk a halállal. Felülmúljuk a tökéletest. Akár 17 órán keresztül is operálunk, ha kell. Nem alkuszunk meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem is fogunk.
…
Ha a szívünket követjük. Ha nem alkuszunk meg. Furcsa, nem igaz? Megkönnyebbülünk. A nap fényesebben süt. És legalább egy rövid pillanatra békére lelünk.”
Gyilkos elmék 1/16 – Nietzsche az egyénről
„Az egyénnek mindig meg kell küzdenie azért, hogy függetleníteni tudja magát a törzstől.”
Nietzsche
Grace klinika 11/25 – Otthon, család
„Emlékszem a suliban valaki azt mondta én csonka családból jövök. Ezt mondták, ha valakinek elváltak a szülei. Bár a mi családunk egyáltalán nem a válástól lett csonka. Mikor ezt hallottam gyerekként, azt hittem a csonka családokban csonka emberek élnek. Butaság volt, hiszen csak egy gyerek voltam. De még ma is csodálkozom.
…
Házat bármiből lehet építeni, olyan erősre amilyenre akarjuk. De otthont? Egy otthon sokkal törékenyebb annál. Egy otthon a bennelévő emberektől otthon. És az emberek összetörhetnek persze. De minden sebész tudja, a törés összeforrhat, a sérülés meggyógyulhat. Mert bármilyen sötét is van a nap, majd újra felkel.”
Grace klinika
Született feleségek 8/9 – Elszigeteltség
„Egy olyan békés nyugodt környéken, mint a Lilaakác köz még a legapróbb szabályszegés is arra sarkallhat, hogy rendőrt hívjunk. Ha a szomszéd kölyök meggondolatlanul dobálódzik. Ha a saját gyerekünket móresre kell tanítani. Ha az utcabeli kamaszok együttest alapítanak. Igen. A Lilaakác köz hölgyei hozzá voltak szokva, hogy a rendőrséget hívják. Ahhoz azonban a legkevésbé sem, hogy a rendőrség hívja őket.
..
Mikor a barátnőimnek a leginkább szükségük volt egymásra, pont akkor maradtak végtelenül magukra. Az egyik az őrjítő kényszerrel, hogy megtalálja a férjét. A másik egy fájdalmas titok leleplezésének a következményével. A harmadik a sehova sem tartozás ürességével. Ám a negyedik barátnőm számára az elszigeteltség érzése annyira teljes volt, amitől talán már nincs is menekvés.”
Született feleségek
Lev Tolsztoj az önismeretről
„Felemelkedni arra a magasságra, ahonnan önmagadat mint idegent láthatod, igen szükséges dolog. Ez az emberi lélek legmagasabb rendű aktusa.”
Lev Tolsztoj