Gyilkos elmék 4/2 – Wendell Berry a múltról

„A múltunk határoz meg minket. Bárhogy szeretnél is menekülni előle attól, ami rossz benne. Csak úgy menekülhetünk előle, ha valami jót teszünk hozzá.”

Wendell Berry

Grace klinika 7/5 – Felnőttéválás

„Egy orvos nagyon sokáig tanul. Néznek minket, ahogy békákon gyakorlunk. Disznókon, halottakon, aztán élő embereken. Állandóan ismételnünk kell. Nevelnek minket, mint a gyerekeket, de végül felveszik a fémbetétes bakancsot és kirúgnak minket a fészekből.

Fel akarunk nőni. Kétségbeesetten akarjuk. Minden lehetőséget megragadunk. Annyira ki akarunk törni a fészekből, hogy arra nem is gondolunk, hideg lesz odakint. Borzasztó hideg. Mert miközben felnövünk olykor hátrahagyunk embereket. És mire a saját lábunkon állunk, egymagunk maradunk.”

Grace klinika

Grace klinika 2/9 – Öröm, hála, boldogság

„Köszönet, megbecsülés, hálaadás. Mindegy melyik szót használod, mind egyet jelentenek: az örömet. Örülnünk kellene, hálát adni, hogy vannak barátaink, családunk. Örülni annak, hogy élünk. Akár tetszik, akár nem.

Talán mégsem kell feltétlenül örülnünk, talán a hálának semmi köze az örömhöz. Talán a hála csak annyit jelent, hogy felismerjük, mi is az, amink van. Megköszönjük a kis győzelmeket. Az, hogy imádjuk a küzdelmet annyit tesz, hogy emberek vagyunk. Talán az ismerős dolgokért vagyunk hálásak és talán azokért is hálásak vagyunk, amiket sosem ismerünk meg. A nap végén a tény, hogy még mindig van erőnk állva maradni elég ok az ünneplésre.”

Grace klinika