„Te azt az embert csodálod, aki felér a csúcsra; mi azt, aki lent hagyja önteltségét.”
Hét év Tibetben
„Te azt az embert csodálod, aki felér a csúcsra; mi azt, aki lent hagyja önteltségét.”
Hét év Tibetben
A bűvös virág
Ha szereted viszont szeret
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik
Szegény szíved bánatán.
Cirógatod, megcirógat
Becézgeted, örül ám,
Szíved örül, lelked röpül,
csodálatos illatán.
Orvosság ez minden bajra
Gondot s a bút űzi ám!
Szíved-lelked meggyógyítja,
míg merengsz az illatán!
Csukás István
„Pocsék napom volt. Gyakran mondjuk ezt. Vita a főnökkel. Gyomorhurut. Egy dugó. Ezt hívjuk pocsék napnak, amikor semmi pocsék nem történik.
…
Ilyesmikért könyörgünk. Gyökértömés. Adóellenőrzés. Magunkra öntött kávé. Amikor igazán szörnyű dolgok történnek, könyörgünk Istennek, akiben nem hiszünk, hogy adjon inkább kis tragédiákat. Csak ezt vigye el. Pitiánernek tűnik, nem? Az elárasztott konyha. A mérges szömörce. A sírva toporzékolós veszekedés. Segített volna, ha előre látjuk mi jön még? Ha tudtuk volna, hogy azok életünk legszebb pillanatai?”
Grace klinika
„Nem járok találkozókra. Se gimisekre, se az egyetemiekre. Nincs kedvem felületes beszélgetésekhez egy csomó emberrel, akikre alig emlékszem. Ha valakire szükségem van, azzal tartom a kapcsolatot. Vagy csak nem tudom, hogy hogyan szabaduljak meg tőlük.
…
Nem járok találkozókra. De értem, hogy mások miért járnak. Mert újra azt érezhetik, amit már nagyon régen nem. Kényelmes, ismerős, olyan, mintha hazatérnénk. Látjuk, mi lett a többiekből. Megvalósították-e az álmaikat vagy már elvesztették minden reményüket. Vagy látjuk, hogy megtalálták, amit mindenki keres. Új álmokat és reményeket.”
Grace klinika
„Óvakodj a türelmes ember haragjától.”
John Dryden