Bosszú 2/6

„Ha úgy akarjuk, élhetünk az illúziók megnyugtató világában. Álltathatjuk magunkat a hamis valósággal. Vagy álcázhatjuk vele tényleges szándékainkat.
…
A bizalom a legfőbb, ha sikeresen akarsz illúziót kelteni. De tökéletes illúzióhoz a hamis valóságnak olyan igaznak kell  tűnnie, mint annak, amit elfed. Oda kell figyelnünk minden részletre. A legkisebb tökéletlenség, mint tű a léggömböt kipukkasztja az illúziót. És az igazság az illúzió mögött napvilágra kerül.”

Bosszú

Grace klinika 7/1

„Az emberi test minden sejtje kicserélődik átlagosan minden hetedik évben. A kígyókhoz hasonlóan a magunk módján mi is vedlünk. Biológiai értelemben új emberré válunk. Ugyanúgy nézünk ki, nagy valószínűséggel. A változás nem látható. Legalábbis legtöbbünkben. De mind megváltozunk teljesen és örökre. Ez normális.
…
Amikor azt mondjuk, az emberek nem változnak. A tudósok megőrülnek. Mert a változás gyakorlatilag az egyetlen, ami a tudományban állandó. Energia. Anyag. Mindig változik. Átalakul. Egyesül. Megnő. Elhal. Az a természetellenes, ahogy próbálunk nem változni. Az ahogy ragaszkodunk ahhoz, amilyenek a dolgok voltak. Ahelyett, hogy hagynánk őket annak, amik. Az, hogy a régi emlékekhez ragaszkodunk, ahelyett hogy újakat kreálnánk. Az ahogy igyekszünk hinni abban, minden tudományos jel ellenére, hogy az életben van, ami állandó. A változás folyamatos. Hogy hogy éljük meg a változást, tőlünk függ. Belehalhatunk. Vagy tekinthetjük új esélynek az életre. Ha kinyitjuk az ujjainkat. Engedünk a szorításon. Ellazulunk. A változás lehet adrenalin. Mintha bármelyik percben új esélyt kapnánk az életre. Mintha bármelyik percben bárki újjászülethetne.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 6/24

„Az emberi élet döntések sorozata. Igen vagy nem? Bent vagy kint? Fent vagy lent? És ott vannak a lényeges döntések is. Szeretsz vagy gyűlölsz? Hős leszel vagy gyáva? Küzdesz vagy feladod? Élsz vagy meghalsz? … Élsz vagy meghalsz? Ez a legfontosabb döntés. És nem mindig Te döntesz róla.
…
Igen vagy nem? Kint vagy bent? Fent vagy lent? Élsz vagy meghalsz? Hős vagy vagy gyáva? Küzdesz vagy feladod? Elmondom még egyszer, hogy meghallják. Az emberi élet döntések sorából áll. Élsz vagy meghalsz? Ez a legfontosabb döntés. De nem mindig mi döntünk.”

Grace klinika

Bosszú 2/5

„Azt szokták mondani, hogy aki bűntelen, az vesse az első követ. Hogy bűntelen lehessen az ember, az teljes megbocsátást igényel. De amikor az emlékek  frissen feltépett sebek, a megbocsátás nem éppen a legtermészetesebb emberi reakció.
…
Időről időre elkövetünk olyan dolgokat, jó vagy rossz szándékkal, amiért vezekelnünk kell.”

Bosszú

Született feleségek 6/17

„Nem mindig könnyű meglátni valakinek az igazi jellemét. Néha a férfias felszín mögé kell nézni, hogy azt a törékeny lelket megpillantsuk. Nem szabad bedőlni az ékszer csillogásának, hogy megtudjuk hamisítvánnyal állunk szemben. Ki kell hozni az igazságot az árnyékból, hogy felismerhessük mosolyának szépségét. Bizony embertársaink nap, mint nap rejtegetik előlünk valós természetüket. És erre sajnos csak akkor döbbenünk rá, amikor már késő.”

Született feleségek

Bosszú 2/4

„Egyesek szerint a megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni. Az emlékek visszhangja, ami soha nem hal el. Nem számít milyen erősen próbáljuk elfojtani.
…
Amikor döntés előtt álltam Apám mindig azt mondta, hallgassak az ösztöneimre. A megérzéseink mindig tudják mire van szükségünk. A megérzés egy kis hang, ami megsúgja, ki barát és ki ellenség. Kit tarts kar távolságra és kit magadhoz közel. De túl gyakran zavar meg a félelem, a kétség és makacs reményeink, amiért is aztán nem hallgatunk a megérzéseinkre.”

Bosszú

Grace klinika 6/23

„A legtöbb embernek a kórház rémisztő hely. Ellenséges hely. Ahol rossz dolgok történnek. A legtöbben szívesebben lennének templomban, vagy iskolában, vagy otthon. De én itt nőttem fel. Míg az anyám dolgozott, én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam, zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templom. Az iskolám. Az otthonom. A kórház volt a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.
…
Én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam és zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templomom, az iskolám, az otthonom, a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.”

Grace klinika

Bosszú 2/3

„A veszély és a határozatlanság közt örlödve élet-halál kérdésében a bizalom dönthet. A hit a képességeinkben, a bizonyosság magunkban és a másokba vetett bizalom.”

Bosszú

Bosszú 2/2

„Azok számára, akik hisznek a feltámadásban, a halál mellékes. Az nem a vég, hanem egy új kezdet. Egy második esély. Egy találkozás. A feltámadás elmélete olyan csábító, hogy könnyű elfelejteni, mielőtt bárkit feltámaszthatnál halottaiból, tölts pár napot a pokolban.
…
Azok számára, akik hisznek a feltámadásban, a halál mellékes. A feltámadás során a halottból élő lesz és azok, akik élnek abban hisznek, hogy sosem halnak meg.”

Bosszú

Grace klinika 6/22

„Köztudott, hogy a pozitív gondolkodás boldogabb, egészségesebb élethez vezet. Gyerekkorunkban azt mondják, hogy mosolyogjunk és vágjunk jóképet a dolgokhoz. Felnőttként elvárják, hogy a dolgok jó oldalát keressük, hozzuk ki a legjobbat mindenből és félig tele poharakat lássunk félig üres helyett. De néha a valóság az utunkba áll és nem tudjuk imitálni a boldogságot. Az egészségünk bekrepálhat, a barátunk megcsalhat. Barátban is csalódhatunk. És ezekben a percekben akarjuk a valóságot. Ledobni az álarcot és a valódi, ijedt, szomorú énünket adni.
…
A legtöbb ember ugyanazt az egyszerű dolgot akarja az élettől. A boldogságot. De talán éppen ez a vágyakozás, a boldogságra törekvés az,  ami miatt sosem leszünk boldogok. Minél inkább törekszünk a boldogság állapotára, annál jobban összezavarodunk. Annyira, hogy már magunkra sem ismerünk. Ehelyett csak mosolygunk. Megfeszülünk, hogy olyan boldogok legyünk mint szeretnénk. Míg végül arcul nem csap, hogy a boldogság mind végig előttünk nem volt. Nem az álmainkban, a vágyainkban, hanem az ismert, kényelmes megszokott helyeken.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓

Született feleségek 6/16

„Csábítás. Bármely szappanopera rajongó megmondhatja, hogy művészete leginkább azokon gyakorolható, akiknek a szíve sebezhető.
…
A csábítás művészet. Kifinomult kényszerítő eszközöket használ, hogy megingassa az arra fogékonyakat. És aki egyszer elszánta magát mindent belead, hogy megkapja, amit akar. Ha pedig a csábítás sikerrel jár az, aki beadta a derekát, azt kérdi magától: Elcsábítottak vagy ezt akartam én is kezdettől fogva?”

Született feleségek

„Amint elkezdesz felelősséget vállalni önmagadért, elkezded levetni álarcaidat. Mások megzavarodnak, mert mindig voltak elvárásaik feléd, amelyeknek mindig megfeleltél. Most úgy érzik, kezdesz felelőtlenné válni.”

Osho

Grace klinika 6/21

„A bőrünk testünk legnagyobb szerve. Megvéd minket. Összetart. Szó szerint elárulja mit érzünk. A bőr lehet puha és sérülékeny. Nagyon érzékeny. Roppant törékeny. A bőr egy sebésznek nem számít. Könnyedén belevágunk, mögé nézünk. Az alatta lévő titkok érdekelnek. Finomság, érzékenység kell hozzá.
…
Mindegy milyen vastag bőrűek próbálunk lenni. Milliónyi érző idegvégződés van ott. Teljesen szabadon. És túl sok mindent éreznek. Megpróbáljuk megvédeni magunkat a fájdalomtól. De ez nem mindig sikerül. Néha csak egyetlen dolog marad. Hogy érzünk.”

Grace klinika