„Mindenki gyermeke a világnak rabja.”
Ernest Hemingway
Gyilkos elmék 11/14 – Samuel Johnson a bosszúról és a megtorlásról
„A bosszú az indulat megnyilvánulása, a megtorlás az igazságé.”
Samuel Johnson
Gyilkos elmék 4/15 – Marie von Ebner-Eschenbach a tanulásról és megértésről
„Fiatalon tanulunk, öregen már értjük is a dolgokat.”
Marie von Ebner-Eschenbach
Grace klinika 6/17 – Győzelem
„A sebészek sosem elégedettek. Nem dőlünk hátra. Nem ülünk nyugton. Bármi is a játék, szeretünk győzni. És ha nyertünk, új játék jön. Lökjük magunkat. Rezidensek, szakorvosok. Nem számít mit érünk el, ha mászunk mindig jön egy újabb hegy.
…
A hegymászókat lefotózzák a hegy tetején. Mosolyognak. Izgatottak. Győzedelmesek. Út közben nincs fotózás, mert ki kíváncsi előzményekre. Lökjük magunkat, mert kell. Nem azért, mert tetszik. A könyörtelen mászást, a fájdalmat és kínt, hogy előrelépj, ezt senki nem fotózza le. Senki nem akar emlékezni erre. Csak a kilátás érdekes a végén. A lélegzet elállító pillanat a világítetején. Emiatt mászunk. Ez megéri a fájdalmat. Ez benne a legjobb. Ez mindent megér.”
Grace klinika
Grace klinika 6/4 – Kötelesség
„Az élet kevés kötelességgel indul. Felesküszünk a zászlóra. Esküszünk, hogy visszavisszük a könyvet a könyvtárba. De ahogy öregszünk esküket teszünk, ígérgetünk, tele leszünk kötelességekkel. Nem ártani. Az igazat és csakis az igazat. Míg a halál el nem választ. És csak gyűlnek, csak gyűlnek míg mindenkinek mindent megígérünk és ráeszmélünk, hogy mi a kötelesség.
…
Ha sebész vagy mindenki utánad kap. Csak egy ígéretet teszünk. És hirtelen megfojtanak a kötelezettségek a betegeink felé, a kollégák felé, a gyógyítás felé. Így azt tesszük, amit minden normális ember, elfutunk az ígéreteink elől, hátha elfelejtik őket. De előbb vagy utóbb utol érnek. De néha a legrettegettebb kötelesség elől nem is éri meg elfutni.”