Grace klinika 2/2

„Volt egy nénikém, aki ha töltött nekünk valamit, mindig azt mondta: Szólj, ha elég! A nénikém azt mondta: szólj ha elég, de persze nem szóltunk. Soha nem mondjuk, hogy elég, hiszen mindig ott a lehetőség, hogy még többet kapjunk. Több tequila, több szerelem, több akármi. A több jobb.
…
Mondani kell valamit a félig teli pohárról. Arról, hogy mikor mondjuk azt, hogy elég. Elmosodik a határvonal. A szükséges a vágy barométere. Csak és kizárólag az egyéntől függ és attól, hogy mi az, amit beletöltenek. Néha csupán csak kostolót akarunk, máskor meg nem létezik olyan, hogy elég. A pohár feneketlen és mindig egyre többet akarunk.”

Grace klinika

„Az érzelmi kötődés elkerülhetetlen, minden ember hatással van a másikra. Ne engedjétek magatokat elérzésteleníteni az élet csodájával szemben! Mindig az emberi test dicsőségének áhítatában éljetek! Higgyétek el, hogy ez a lényeg, nem pedig a címek hajhászása, mert a cím egyáltalán nem minősíti az embert.”

Patch Adams

“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és midnen őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.”

Elbert Hubbard

Tovább olvasom ↓

„A mai napig sincs fogalmam, miről énekelt az a két olasz nő, és nem is érdekel. Nem kell mindent kimondani. Olyan megfoghatatlan szépség áradt belőle, amit szó le nem írhat, amibe belefacsarodik a szíved. Azok a hangok magasabbra, messzebbre szárnyaltak, mint amiről valaha is álmodtunk. Mintha gyönyörű madár szállt volna a kalitkánkba, és dala nyomán leomlottak volna a falak. Ha csak egy röpke pillanatra, de a legutolsó rab is szabadnak érezte magát.”

A remény rabjai

Grace klinika 2/1

„Ahhoz, hogy jó sebész légy sebészként kell gondolkodnod. Az érzelmek zavarosak. Gyűrd le szépen őket és lépj be inkább a tiszta, szép, steril műtőbe, ahol a feladat ilyen egyszerű: vágj, varrj és zárj. Néha olyan vágással kell szembenézned, ami nem gyógyul. Egy vágás, amitől a varratok felszakadnak.
…
Azt mondják a gyakorlat teszi a mestert. Elméletben minél többet gondolkodsz sebészként, annál hamarabb válsz azzá. Minél érzelemmentesebb maradsz, minél semlegesebb: vágsz, varrsz, zársz. Annál nehezebb lesz kikapcsolni a dolgot. Azaz nem sebészként gondolkodni. Emlékezni arra, hogy milyen érzés emberi lényként gondolkodni. „

Grace klinika

Grace klinika 1/9

„A tudományban nincsenek titkok. A gyógyászatban napfényre kerülnek a hazugságok. A kórház falai között az igazság mindig kiderül. Hogy miként tartunk titkot a kórházon kívül? Nos az más tészta. Egy dolog biztos, akármit is próbálunk eltitkolni sosem állunk készen, amikor az igazság kiderül. Ez a baj a titkokkal. A bajhoz hasonlóan sosem járnak egyedül. Csak gyűlnek és gyűlnek míg a végén be nem lepnek mindent. A végén semmi másnak nem jut hely és egyszer csak úgy tele leszel titkokkal, hogy azt érzed kipukkadsz.
…
Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem. És ha a titkod egyszer kiderült, nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket elszabadulnak.”

Grace klinika

Grace klinika 1/8

„Emlékeznek még a gyermekkori tündérmesékre. Az életről szőtt álomképre, a fehér ruhára és hogy az ifjú herceg eljön és megszöktet minket a lován a kastélyába. Az ágyban fekve esténként csukott szemmel tökéletesen hittünk a megvalósulásában. A Mikulás, a Fogtündér, a Királyfi. Szinte tapintani tudtuk volna őket, de végül felnövünk. Egy nap kinyitjuk a szemünket és a tündérmese szertefoszlik. Annál keresünk vigaszt, akiben megbízunk. De a lényeg az, hogy nehéz végleg elereszteni azt a bizonyos tündérmesét, mert mindenkiben ott lapul legalább egy parányi kis szikrája a hitnek és reménynek, hogyha kinyitjuk a szemünket, akkor minden valóra válik.
…
A nap végén a hit mókássá válik. Ott bukkan fel, ahol nem számítunk rá. Mintha egy nap rájönnénk, hogy a tündérmese egy kicsit más, mint amiről álmodtunk. A kastély hááát nem is annyira kastély. És a boldogan éltek, míg meg nem haltak  nem is fontos. Csak az, hogy most boldogok. Mert néha egy évezredben egyszer az emberek meglephetnek. És néha napján pár embertől még a lélegzeted is elakad.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 1/6

„Pár száz évvel ezelőtt Benjamin Franklin megosztotta a világgal a sikerének titkát: Amit ma megtehetsz – mondta – sose halaszd holnapra. Ez az ember fedezte fel a villamosságot. Azt hihetnénk többen is megfogadjuk a szavát. Nem tudom miért halogatjuk a dolgokat, de ha tippelnem kéne, azt mondanám a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Néha pusztán a döntéshozataltól félünk, merthogy mi van, ha tévedünk, ha helyre hozhatatlan hibát követünk el. Akármitől is félünk egy dolog tuti biztos, hogy idővel a fájdalom, hogy nem tettünk meg valamit nagyobb, mint a félelem, hogy megtegyük. Olyan lesz, mintha egy hatalmas tumort cipelnénk.
…
Ki korán kel, aranyat lel. Kétszer ad, ki gyorsan ad. Aki sokat markol, keveset fog. Nem csinálhatunk úgy, mint akinek nem szóltak. Mind ismerjük a közmondásokat, hallottuk a filozófusokat, a nagyszüleinket, akik mind a rohanó időről beszéltek. Ugye ismerős a mondat: ragadd meg az alkalmat. Mégis néha magunknak kell rájönnünk. El kell követnünk a saját hibáinkat, meg kell tanulnunk a leckét. A ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, de egyszer csak nem megy és akkor végre tényleg felfogjuk, hogy miről beszélt Benjamin Franklin. Hogy jobb tudni, mint sötétben élni. Hogy jobb az ébredés, mint az alvás. És hogy a legnagyobb bukás  is, a legcsúnyább, legszörnyűbb hiba is jobb, mintha meg se próbáljuk.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 1/5

„Emlékszel még gyerekkorodban a legnagyobb gondod az volt, hogy kapsz-e bringát a szülinapodra, vagy hogy ehetsz-e egy kekszet reggelire. A felnőttkor ehhez képest jó nagy szívás, de komolyan ne vakítson el a sok szexi holmi, no meg a szex maga, meg hogy nincsenek szülők, akik folyton nyakadba lihegnek. A felnőttlét csupa felelősség. Felelősség tényleg szívás. Tényleg tényleg szívás. A felnőtteknek muszáj megtenniük néhány dolgot: pénzt kell keresniük, és lakbért fizetniük és ha sebésznek készülsz, mások szívét is a kezedben kell tartanod. … Valahogy vonzóbb a bringa meg a kekszek kora, nem igaz? A felelősség legrémisztőbb része, ha hibázol és hagyod kicsúszni a kezeid közül.
…
A felelősség tényleg nagy szívás. Sajnos ha egyszer kinősz a fogszabályozó és a sportmelltartó korából, a felelősség már soha nem hagy el. Nem rázhatjuk le. Vagy szembesülünk vele vagy szenvedünk a következményektől. És mégis a felnőttkornak is vannak előnyei, például a szexi cuccok, a szex és hogy a szülők nem lihegnek folyton a nyakadba. Mindez tényleg baromi jó.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓