félelem

Grace klinika 12/16 – Félelem

"Nem kell félni. Fogalmam sincs hányszor mondtam már ezt. Ott áll a gyakornok a beteg felett kezében szike vagy tű vagy fogó és fél megtenni az első lépést. Rettegnek. Tudják, mi a feladat, csak egy kis lökésre van szükségük.
...
Ne várjunk. Ne vaciláljunk. Nem szabad félni a nagy lépéstől. Nem állhat a félelem az utunkba. ... Ezért nem operálunk egyedül. Ott van a szakorvos, a nővér, a gyakornok. A műtő mindig tele van emberekkel. Így ha valaki esetleg mégis bajba kerül, senkinek sem kell egyedül megoldania."

Grace klinika

Grace klinika 12/15 – Félelem, fájdalom

"A sebekre gézt teszünk, majd leragasztjuk őket. Ezzel megelőzzük az elfertőződést és hogy a beteg tovább szenvedjen. A neheze akkor jön, amikor le kell tépni a kötést, mert az gyakran pokolian fáj.
...
Fájdalmas letépni a kötést, nem akarjuk látni, mi van alatta. De talán Nem a fájdalomtól való félelem tart vissza. Talán valójában attól félünk, hogy a kötés alatt még nyílt a seb. Vagy attól, hogy már begyógyult."

Grace klinika

Grace klinika 12/9 – A csend hangja

"Egy csoportban 57%-kal valószínűbb, hogy férfi válaszol, mint nő. Ha mégis nő szólal meg, a statisztikák alapján a férfiak jó eséllyel vagy félbeszakítják vagy túl harsogják. Nem azért, mert bunkók. Ez tudomány. Tudományosan bizonyított, hogy a női hangot a férfi agy sokkal nehezebben érzékeli. Mit jelent ez? Azt, hogy ebben a világban a férfiak nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és ha nem vagy kész a harcra a csend megöl.
...
Ne hagyd, hogy a félelem elnémítson. Van hangod! Hát használd! Szólalj meg! Emeld a kezed. Kiáltsd a választ. Hallasd a hangod, bármibe kerül. Csak találd meg a hangod. Amikor megvan, töltsd ki az átkozott csendet."

Grace klinika

Grace klinika 11/12 – Titkok

"Mindenkinek van rejtegetnivalója. A titkainkat nem fedhetjük csak úgy fel. Különben megbántanak és mi is megbántunk másokat. El kell döntenünk, mennyit adunk ki. És az igazságot nem árulhatjuk el.
...
Nagyon ijesztő teljesen felfedni magunkat. A félelem miatt visszatartjuk magunkat. Akkora baj ez? Talán. Valószínűleg. Akkor is. Néha nem árt óvatosnak lenni. Vigyázni magunkra. Nem biztonságos csak úgy kiönteni az összes titkunkat. Nem fedhetjük fel az összes kártyánkat. Nem tárhatjuk fel magunkat Istennek és mindenkinek. Ha egyszer kiderül az igazság, nekünk kell szembenéznünk vele."

Grace klinika

Mr. Robot 1/4 – Démonok

"Úgy tartják az ördög akkor a legerősebb, amikor elfordulunk. Mint egy program, amely csendben fut a háttérben, amíg mi mással sz*rakodunk. Démonoknak hívjuk őket, felhasználói interakció nélkül dolgoznak. Monitoroznak, naplóznak, értesítést küldenek. Az ősi ösztönök elnyomott emlékek öntudatlan szokások, mind velünk vannak, mindig aktívak. Igyekszünk helyesen cselekedni jól viselkedni, elhozni a változást, de az egész sz*rt sem ér. Mert a szándékaink lényegtelenek, nem a szándékok vezérelnek, hanem a démonok. ... A démonok sosem tétlenkednek. Folyton ügyködnek. Elcsábítanak. Manipulálnak. A markukban vagyunk. ... Egyedül küzdünk a démonainkkal. És a legjobb amit remélhetünk, a reménysugarunk a küzdelem során, hogy ha kitörünk innen, akkor a túloldalon legalább ismerős arcok várnak."

Mr. Robot

Irvin D. Yalom a halálról

"Meggyőződésem, hogy a halállal is ugyanúgy szembe kell nézni, mint a többi félelmünkkel. Foglalkozzunk eljövendő halálunkkal, barátkozzunk a gondolatával ... Ha - segítséggel -  szemébe nézünk a halálnak, attól nemcsak hogy eloszlik a rettegés, de az élet is sokkal elevenebben, sokkal értékesebbnek tűnik fel előttünk."

Irvin D. Yalom

Joseph Campbell – Az élet kincsei

"Csak ha leereszkedünk a szakadék mélyére, akkor találjuk meg az élet kincseit. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni."

Joseph Campbell

Született feleségek 8/6 – Paranoia

"Paranoia. Az irracionális félelem attól, hogy valaki üldöz és hogy bármelyik pillanatban lelepleződhetünk. A paranoia alattomosan kerít hatalmába és gáncsot vet minden lépésünknek. És mikor már azt hinnénk, hogy tiszta a levegő és elmúlt a veszély. A paranoia figyelmeztet rá, hogy sehol sem vagyunk igazán biztonságban. Valóban, az irracionális félelem attól, hogy valaki üldöz, és még ha reméljük is, hogy nem valós, könnyedén halálra rémíthet. ... Paranoia. Irracionális félelem attól, hogy az egész világ ellenünk van. De nem paranoia többé onnantól, amikor rájössz, hogy valaki tényleg Rád vadászik."

Született feleségek

Született feleségek 7/21 – Rettegéssel teli pillanatok

"Bármennyire is magabiztosak vagyunk, mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat. Talán akkor, mikor kézhez kapjuk a hitelkártya számlánkat. Vagy átnyújtjuk az osztályfőnökünk üzenetét. Vagy ráállunk a mérlegre, miután már egy hete nem edzettünk. Igen, mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat és ezekért olykor nem okolhatunk mást, csakis magunkat. ... Igen, bárkik is vagyunk mindannyian élünk meg rettegéssel teli pillanatokat. Amikor azt kérdezzük magunktól, hogy elhiszi, majd valaki is, hogy ártatlan vagyok? A lányom elvált szülők gyermeke lesz? Ez a férfi is összetöri, majd a szívem? Járnak rémes alakok az éjszakában? És néha a kérdésre a válasz: igen!"

Született feleségek

Bosszú 3/1 – Félelem

"Félelem. Születésünktől fogva ott lakozik még a legbátrabb szívben is. Motiválja és egyben megbénítja jobbik énünket. Vagy fegyverként használja a rosszabbik. De ha az út csalással és árulással van kikővezve, a legnagyobb félelem mindenekfelett, hogy az igazság végül győzni fog. ... A félelem elemi érzelem. Belénk ivódik, mint az emlék egy korán elvesztett szülőről. Vagy belefúrja magát a lelkünkbe, mint az önvád az eldobott gyermek miatt. De amitől a legjobban félünk az az ismeretlen."

Bosszú

Bosszú 2/21 – Sötétség

"Félünk a sötétben. Vágyunk a megnyugtató fényre. Ami bizotsítja a körvonalakat és formákat. Ami segít azonosítani és felismerni ami előttünk van. De mitől félünk valójában? Nem magától a sötétségtől. Hanem a benne rejtőző igazságtól."

Bosszú

Született feleségek 7/6 – Rettegés

"Eljön az idő, amikor mindannyian szembesülünk azzal, amitől rettegünk. Néhányan attól félnek, hogy talán sosem bocsát meg. Mások azon aggódnak, hogy egyszer megtudja az igazat. Néhányan azon tépelődnek, hogy vajon tényleg képes elküldeni. Így igaz, félelmetes hely ez a világ. És még sokkal rémisztőbb, ha úgy kell helyt állnunk benne, ha egyedül vagyunk."

Született feleségek

Andrew Matthews a félelemről

"A félelem gyilkol. (...) Ha arra koncentrálsz, amitől félsz, akkor katasztrófaképeket alkotsz a fejedben, melyek egy katasztrófa felé fognak kormányozni."

Andrew Matthews

Grace klinika 6/3 – Paranoia

"A paranoia hasznos a műtőben. A sebészek a legrosszabb esetre gondolnak. Már majdnem bezárod a metszést, nincs már vérzés, de egy hang a fejedben megszólal. Mi van, ha nem? Mi van, ha a beteg meghal és meggátolhatnád? Azért mielőtt bezárod, még egyszer átnézed a munkát. A paranoia egy sebész legjobb barátja. ... Fogékonyak vagyunk rá. A félelemre és izgalomra, ha nem tudjuk mi jön. De nincs semmi értelme. Mert a sok aggódás, a sok agyalás olyasmin, ami vagy megtörténik vagy nem, csak ront a dolgokon. Sétáltass kutyát! Vagy aludj! De csinálj valamit! Na aggódj! Mert a paranoia egyetlen gyógymódja a létezés a jelenben, úgy ahogy vagy."

Grace klinika

Grace klinika 5/23 – Jövő

"Mikor elkezdődik valami legtöbbször fogalmad sincs arról , mi lesz belőle. A ház, amit el akarsz adni, az otthonod lesz. A kényszerből lett lakótársaid a családoddá válnak. És az egy éjszakás kalandból, amit el szeretnél felejteni életed nagy szerelme lesz. ... Egész életünkben a jövő miatt aggódunk. Eltervezzük. Próbáljuk megjósolni. Mintha az, hogy előre ismerjük elnyomná a robbanást. De a jövő mindig változik. A jövő a legbenső félelmeink otthona. És a legvadabb reményeinké. De egy dolog biztos, ha végül megmutatkozik a jövő mindig más, mint ahogy elképzeltük."

Grace klinika

Grace klinika 5/19 – Továbblépés

"Minden sebész zűrös eset. Hentesek vagyunk. Zűrös, késimádó hentesek. Emberekbe vágunk, továbblépünk. Emberek halnak meg a kezünk között, továbblépünk. Bajt okozunk, bajba kerülünk. Nincs időnk gondolkodni, hogy mit is érzünk a sok vér, a halál meg egyebek láttán. ... Nem számít milyen erősek vagyunk. Egy sérülés mindig heget hagy. Hazáig követ. Megváltoztatja az életünket. Egy sérülés mindenkit felkavar, de talán ez a lényege. A fájdalom, a félelem és a sok vacak. Talán az, hogy mindezt átéljük. Ez segít továbblépni. Ez hajt előre. Talán össze kell kavarodnunk, mielőtt cselekednénk."

Grace klinika