Kategória

Sorozat

1 059 idézet erről a falról

Született feleségek 3/20

„Pletyka. Ártalmatlan kikapcsolódás csupán. Meggondolatlan fecsegés, amit udvarias valótlanságok szőnek át. Rossz májú spekuláció, ami nem is olyan udvarias tényeken alapul. Hogy is védhetnénk meg magunkat az efféle haszontalan pletyka mérges fullánkjaitól? A legjobb, ha egyszerűen igazat mondunk. És megvárjuk míg az emberek elkezdenek másról pletykálni.”

— Született feleségek

Grace klinika 4/13

„A nagy sebészek nem azzá válnak, annak születnek. Megfogannak, fejlődnek, áldozatot hoznak. Rengeteg áldozatot. De ha sok véren és bélen és ragacsós ízén túl jutunk az a sebész, aki lesz belőlünk mindent megért.
…
Életet adni, hogy lehet, hogy intenzív, meg misztikus meg minden, de maga a folyamat nem túl kellemes. De ettől még valami csodás kezdete. Valami új kezdete. Valami váratlané. Valami igazé. Amit lehet szeretni. Ami hiányzik. Ami megváltoztatja az életünk. Örökre.”

— Grace klinika

Gyilkos elmék 6/8

„Hiszem hogy az emberiség konfliktusból született talán. Ezért van mindnyájunknak sötét oldala is. Vannak, akik ezt választják. Másoknak nincs választásuk. Mi többiek küzdünk ellene. Végül azonban megszokottá válik, mint a levegõ. Eljön, az idõ mikor szembe kell néznünk az igazsággal, önmagunkkal. Számomra eljött e nap.”

— Gyilkos elmék

Született feleségek 3/21

„Megeshet bárkival. Egy idős asszony gyanús léptek hall a sötét utcán. Egy üzletember meglát egy tükörképet a kocsija ablakán. Egy bolttulajdonos megérzi a hátának szegeződő pengét. És abban a pillanatban egy hétköznapi emberből áldozat válik. És a világ, ami oly biztonságosnak tűnt hirtelen megtelik ránk leső veszéllyel.
…
Bárki bármikor áldozattá válhat. Megsérülhet mások gonoszsága által. De ejtse a sebet egy fondorkodó volt feleség vagy egy pofon, amit vonzalmunk tárgyától kapunk. Eljön az a pillanat, amikor össze kell szednünk magunkat és tovább mennünk az úton. De ha erre képtelenek vagyunk, csak fohászkodhatunk a megmentésért.”

— Született feleségek

Grace klinika 4/14

„Van valaki a fejemben. Okos nő. Tehetséges. Mellkasi csövezést, craniotomiát végez, pánik nélkül. Nagyon jó sebész. Már-már kiválló. Olyan, mint én, csak sokkal jobb. És félek sosem leszek ez a nő, a fejemből, mert valami az utamba áll.
…
Jó nap volt. Talán nagyszerű nap. Jó orvos voltam. Mégha nehéz is volt. Az voltam, aki a fejemben vagyok. Volt egy perc, amikor azt hittem, nem fog menni. Egyedül nem fog menni. De behunytam a szemem és láttam, ahogy megcsinálom. És így lett, legyőztem a félelmet és megcsináltam. „

— Grace klinika

Született feleségek 3/22

„Attól a pillanattól kezdve, hogy reggel felébredünk, aadig míg fejünk este a párnára hanyatlik, életünk tele van kérdésekkel. Legtöbbjük könnyen megválaszolható és hamar feledésbe merül. De vannak kérdések, amiket nehéz feltenni, annyira rettegünk a választól. Látni fogom még felnőni a gyermekeimet? Hibát követek el azzal, hogy hozzámegyek ehhez az emberhez? Képes lesz-e valaha is igazán szeretni? És mi van, ha feltesszük magunknak a nagy kérdést és azt a választ kapjuk, amit reméltünk. Hááát ott kezdődik a boldogság.”

— Született feleségek

Grace klinika 4/15

„Az a baj a rezidensséggel, hogy mindig őrültnek érezzük magunkat. Évekig nem alszunk. Minden nap krizis helyzetben lévő emberek közt mozgunk. Már nem látjuk át, mi a normális. Akár önmagad, akár más kapcsán. És az emberek mégis elvárják, hogy megmondjuk, hogy vannak. Honnan a fenéből tudhatnánk? Az ember azt sem tudja, ő hogy van.
…
Nem az a csoda, hogy miért őrülnek meg az emberek. Inkább az, hogy miért nem. Annak ellenére, hogy mi mindent elveszíthetünk egy pillanat alatt. Vajon mi a csuda tart minket össze?”

— Grace klinika

Született feleségek 3/23

„Család. Nincs is ennél fontosabb. A családunk az, akikkel együtt nevetünk, amikor jó idők járnak és akik vigaszt nyújtanak, amikor nehéz napok köszöntenek ránk. És bár eljön az idő, amikor el kell hagyniuk minket. A hangjuk sokáig ott cseng még a fülünkben. És van úgy, hogy akaratlanul is hallgatunk rájuk.
…
Család. Nincs is ennél fontosabb. A családunk az, aki megjelenik, ha bajban vagyunk. Aki ösztönöz, hogy sikeresek legyünk. Aki híven őrzi a titkainkat. De mi van azokkal, akiknek nincsen családjuk, amire támaszkodhatnak. És mi történik azokkal az elcsigázott lelkekkel, akiknek nincsenek szeretteik, akik melléjük állnának a szükség idején. Nos, a legtöbbjük megtanul egyedüljárni az élet rögös útján. De néhány szerencsétlen egyszerűen feladja a küzdelmet.”

— Született feleségek

Grace klinika 4/16-17

„Anyám mindig azt mondta egy sebésznek egy halott mentes nap ritka ajándék. Minden nap szembenézünk a halállal. Minden nap életeket veszítünk. És minden nap azt reméljük, hogy nem kerül rá sor. Kötödünk a halálhoz. Láncokkal, mint a foglyok. Mint a rabok.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/1

„Van a reggelnek egy szakasza azután, hogy a gyerekek elmentek az iskolába és a férjek elindultak a munkába. Amikor az asszonyok a titkokra gondolnak, amiket a barátnőik elől rejtegetnek. Hogy mennyire meg lennének rökönyödve, ha fény derülne az igazságra. És, hogy ami a hatalmukban áll mindent megtennének azért, hogy erre ne kerüljön sor. De mi van azokkal a szerencsésekkel, akiknek nem maradt rejtegetni való titkuk? Ők vajon mire gondolnak minden reggel? Ezek az asszonyok reggelente a szomszédaikra gondolnak és azokra a titkokra, amiket ők rejtegetnek.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/1-2

„Mind emlékszünk a gyerekkori esti mesékre. A cipő illik Hamupipőkére. A békából királyfi lesz. Csipkerőzsika felébred egy csóktól. Egyszer volt, hol nem volt … és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Tündérmesék, amolyan álmok. Csak az a baj, hogy a tündérmesék nem válnak valóra. Azok a mesék, amik egy sötét viharos éjjelen kezdődnek és rettenetesen végződnek, vagyis a rémálmok, azok általában valósággá válnak. Aki kitalálta a ‘boldogan élnek, míg meg nem halnak’ frázist egy jó nagy seggbe rúgást érdemelne.
…
Egyszer volt, hol nem volt… boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ezek a mesék csak az álmaink. A tündérmesék nem válnak valóra. A valóság viharosabb. Zavarosabb. Ijesztőbb. A valóság sokkal érdekesebb, mint boldogan élni, míg meg nem halunk.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/2

„Semmi sem megtévesztőbb egy mosolynál. És ezt senki sem tudja jobban, mint azok, akik mögéje rejtőznek. Egyesek kivillantják a fogukat, hogy udvariasan figyelmeztessék az ellenségeiket. Mások sugárzó arcot öltenek, hogy leplezzék könnyeiket. Vagy ostoba grimaszt vágnak, hogy a félelmüket palástolják. És akkor ott az a ritka mosoly, ami tényleg szívből jön. Annak az embernek a mosolya, aki tudja hogy a gondjait hamarosan elfelejtheti.”

— Született feleségek

Született feleségek 4/3

„Minden gyerek imád játszani. Ám a gyerekek felnőnek és új játékokat találnak ki maguknak. Tettetik, hogy jól vannak, hogy a családjuk ne aggódjon. Hazudnak a kedvesüknek arról, hogy hová mennek délután. Mindenféle mesét találnak ki, hogy elrejtsék az igazságot a barátaik elől. Látható, mindenki örömét leli a játékban. Egészen addig a pillanatig, míg valaki meg nem sérül. „

— Született feleségek

Grace klinika 5/3

„Sebészként megtanuljuk helyre hozni, ami eltört. A töréspont a kezdet, a munkában. De az életünkben a töréspont a gyengeség jele. És mindent megteszünk, hogy ezt elkerüljük.
…
Csonttörések. Repedt szervek. Hússzakadás. A húst összevarrjuk. A kárt helyrehozzuk. A fájdalom enyhül. De ha az élet omlik össze, ha mi omlunk össze a tudomány megáll. Nincsenek írott szabályok. Csak rá kell éreznünk, hogy mit tegyünk. És egy sebész számára nincs ennél rosszabb, de ennél jobb sem.”

— Grace klinika

Született feleségek 4/4

„Kártevők. Előfordulnak mindenféle alakban és méretben és a legkülönbözőbb módokon keserítik meg az életünket. Kezdetben pusztán bosszantóak. És mi minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy tudomást se vegyünk róluk. Ám ha nem vesszük őket komolyan igen veszélyessé válhatnak. Egyesek számára a halál tűnik a legkönnyebb megoldásnak. De a kártevőkkel az a gond, hogy amit maguk mögött hagynak éppolyan veszedelmes.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/4

„Krisztus előtt 6500-ban egy ember ránézett a barárjára és azt mondta: ‘Van egy ötletem, fúrok egy lyukat a koponyádba. Jobban leszel.’ És akkor megszületett a sebészet. Kell némi agyamentség, hogy valaki egy lyukat akarjon fúrni egy koponyába. De a sebészek mindig is magabiztos bagázs voltak. Többnyire tudjuk mit csinálunk és ha nem, akkor úgy teszünk. Bátran megyünk idegen terepre. Kitűzzük a zászlónkat és dirigálni kezdünk másoknak. Felpezsdítő és riasztó is.
…
Szeretjük azt hinni, hogy nem félünk. És szívesen fedezünk fel új helyeket és szerzünk új élményeket. De a helyzet az, hogy folyamatosan rettegünk. Talán a félelem a vonzalom része. Valaki horror filmeket néz, mi pedig felvágunk dolgokat és a sötét mélybe ugrunk. De végülis nem a szörnyűségeket akarjuk hallani. Ha van italunk, barátunk és 45 percünk. Az egyszerű napok uncsik. Egy kisebb katasztrófa, na arról érdemes beszélni!”

— Grace klinika