Született feleségek 3/4

„Mindenkinek meg van az oka rá, hogy újra írja a történelmet. Olykor önmagunknak biztosítunk alibit. Van, hogy bántani akarunk valakit, aki minket bántott.  És van, hogy egyszerűen csak meg akarjuk kímélni magunkat a szégyentől. Persze vannak, akik úgy vélik, a történelem átírása pusztán kegyes hazugság. Dehát mi is az a történelem? Ha nem egy sor közmegegyezéses hazugság.”

Született feleségek

Grace klinika 3/22-23

„Mind arról álmodunk, hogy egyszer boldogok leszünk, ha végre elértük a céljainkat. Pasit találunk, a gyakornokság lejár. Ez az álom. Egyszer megvalósul. De ha emberből vagyunk, azonnal másról kezdünk álmodozni. Mert, hogy ha ez álom inkább felébrednénk, de azonnal.
…
Egy ponton be kell látnunk, hogy az álomból rémálom lett. Elhitetjük magunkkal, hogy a valóság jobb. Meggyőzzük magunkat, hogy jobb nem is álmodozni. De a legerősebbek, a legelszántabbak kitartanak az álmok mellett. Vagy hirtelen egy olyan új álomba csöppenünk, amire nem is számítottunk. És akkor ráébredünk, bármily valószínűtlen is, hogy reménykedünk.  Egy kis szerencsével rájövünk, hogy minden dacára, az élet dacára a legnagyobb álom, hogy még képesek vagyunk álmodni.”

Grace klinika

„Mi az, hogy adni? Egyszerűnek látszik a felelet erre a kérdésre, pedig valójában tele van kétértelműséggel és bonyolultsággal. A legelterjedtebb félreértés szerint, aki ad, az „felad” valamit, megfosztja magát valamitől, áldozatot hoz. Az olyan ember, akinek jelleme megrekedt a befogadó, kihasználó, felhalmozó beállítottság szintjén, az csakugyan ezt érzi, amikor ad.”

Erich Fromm

Született feleségek 3/3

„Mindannyian viszünk magunkkal valamit. Na persze jó, ha együtt utazunk valakivel, aki képes enyhíteni a terhen. De általában könnyebb egyszerűen csak ledobni azt, amit addig hurcoltunk, hogy hazaérhessünk annyival is előbb. Feltételezve persze, hogy lesz valaki, aki tárt karokkal fogad, amikor megérkezünk. Miért ragaszkodunk úgy a csomagunkhoz még akkor is, mikor kétségbe esetten próbálunk tovább lépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet, túl hamar engedjük el.”

Született feleségek

Grace klinika 3/21

„Mi gyakornokok tudjuk, hogy mit akarunk. Sebészek akarunk lenni és ezért bármit megteszünk. Gyilkos vizsgákkal kínlódunk, 100 órákat dolgozunk hetente, órák hosszat állunk egy műtőben szünet nélkül. Mondj bármit, megtesszük. A legnehezebb azonban összeegyeztetni azt a vágyunkat minden más vágyunkkal, hogy sebészek legyünk.
…
Túl sokszor van, hogy azt az egyet, amit legjobban akarunk nem kaphatjuk meg. A vágy összetöri a szívünket. Kikészít. A vágy  tönkreteheti az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit. Azok szenvednek leginkább, akik nem tudják mit akarnak.”

Grace klinika

Született feleségek 3/2

„Ugye ismerős a tökéletes pár? A két rokon lélek, akiknek szerelme sosem múlik el. A két szerető, akiknek kapcsolatát sosem fenyegeti veszély. A férj és feleség, akik tökéletesen bíznak egymásban. Ha még nem volt szerencséjük a tökéletes párhoz, hadd mutassam be őket. Ott állnak a legfelső réteg tortakrém tetején. És hogy mi a sikerük titka? Hát kezdjük mondjuk azzal, hogy nem kell egymásra nézniük.”

Született feleségek

Grace klinika 3/20

„Egy beteg múltja ugyanolyan fontos, mint a tünetei. Az alapján tudjuk eldönteni, hogy egy szúró fájdalom szívroham-e? Hogy egy fejfájás tumor-e? Néha a betegek azonban megpróbálják átírni a múltjukat. Azt mondják, hogy nem dohányoznak, vagy elfelejtenek megemlíteni egyes gyógyszereket, ami egy műtétnél halálhoz vezet. Félresöpörhetünk bármit, de a múltja egyszer úgyis mindenkit utolér.
…
Sokan gondolják, hogy a múltunk nélkül az életünk semmit nem ér. Egy ponton mindenkinek választania kell. Beérjük az ismerttel? Vagy lépünk egyet az új felé? Mindenkit kísért a múltja. A múltunk az, ami formál, vezet minket. A múltunk felszínre tör, újra meg újra, meg újra. Nem szabad elfelednünk néha a legfontosabb múlt az, amit ma írunk.”

Grace klinika

Született feleségek 3/1

„Minden vihar a reményt hordozza. A reményt, hogy valahogy reggelre megint minden tiszta lesz és még a legaggasztóbb foltok is eltűnnek. A kétely, hogy a szeretett férfi vajon ártatlan-e. A következmények, amiket az ő hibája miatt viselünk. A sebek, amit a hűtlenségével okozott. Vagy a csókjának emléke. Így hát várjuk, hogy elvonuljon a vihar s közben reménykedünk a legjobbakban. Habár a szívünk mélyén tudjuk, hogy vannak letörölhetetlen foltok, amiket semmi nem mos le.”

Született feleségek

Grace klinika 3/19

„Egy sebésznek mindig van terve. Arra, hogy hol vág, hogy hol kapcsol, hol ölt. De még a legjobb terveknél is adódhatnak komplikációk. A dolgok néha félresiklanak. És hirtelen kínos szituban találod magad.
…
Az a baj a tervekkel, hogy nincsenek bekalkulálva a váratlan dolgok. Ezért ha csavart labdát kapunk, akár a műtőben akár az életben muszáj rögtönöznünk. Persze vannak, akiknek ez jobban megy, mint másoknak. Van, aki végül a B tervre fanyalodik. És azzal boldogul. És néha …,  amit akarunk épp az, amire szükségünk van. Máskor meg … Néha bizony új tervre van szükség.”

Grace klinika

Született feleségek 2/22

„Nem  mindenki élvezi, hogy egy nagy közösség kicsiny része legyen. Sőt egyesek sovárogva vágynak rá, hogy az állandó társaság és nyüzsgés zaját hátra hagyják. Így hát útra kelnek  annak reményében, hogy a magány meghozza számukra a csendet és nyugalmat. Csak ekkor döbbennek rá, milyen veszélyes is egyedül lenni a világban.

Megrázó pillanat mindannyiunknak. A pillanat, amikor rájövünk, hogy egyedül vagyunk a világban. A család, amit magától értetődönek tartunk egy nap hátat fordíthat nekünk. A férj, akiben fenntartás nélkül bízunk megcsalhat minket. A lány, akit szívből szeretünk talán sosem tér vissza hozzánk. És akkor a végén ott állunk egy szál magunk. Na persze egyesek kifejezetten örülnek annak, ha egyedül lehetnek.”

Született feleségek

Grace klinika 3/18

„Az emberek rengeteg rejtett sebet hordoznak magukban. Mint a személyes múltjuk titkos térképét. Diagramot minden régi sebükről. A legtöbb régi seb begyógyul és nem marad más csak egy heg. De valami nem heged. Néhány sebet mindenhová magunkkal viszünk és bár a vágás a múlté a fájdalom ott lebeg.
…
Mi a rosszabb? Egy friss seb, ami még szörnyen fájdalmas vagy egy régi, aminek már be kellett volna gyógyulnia, de nem így történt. Talán tanulhatunk a régi sebeinkből. Emlékeztetnek arra, hogy hol voltunk és mit éltünk át. Megtanítanak arra, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretjük ezt hinni. Csak hogy nem ez történik, igaz? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk újra, és újra, és újra.”

Grace klinika