Richard Wagner a művészetről

„A művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk.”

Richard Wagner

Grace klinika 6/3 – Paranoia

„A paranoia hasznos a műtőben. A sebészek a legrosszabb esetre gondolnak. Már majdnem bezárod a metszést, nincs már vérzés, de egy hang a fejedben megszólal. Mi van, ha nem? Mi van, ha a beteg meghal és meggátolhatnád? Azért mielőtt bezárod, még egyszer átnézed a munkát. A paranoia egy sebész legjobb barátja.

Fogékonyak vagyunk rá. A félelemre és izgalomra, ha nem tudjuk mi jön. De nincs semmi értelme. Mert a sok aggódás, a sok agyalás olyasmin, ami vagy megtörténik vagy nem, csak ront a dolgokon. Sétáltass kutyát! Vagy aludj! De csinálj valamit! Na aggódj! Mert a paranoia egyetlen gyógymódja a létezés a jelenben, úgy ahogy vagy.”

Grace klinika

A holló – szeretet

„A fáklyaként lángoló házból végül csak egy rakás hamu maradt. Régen azt hittem, ilyen sorsra jut minden: a család, a barátok, az érzések. De ma már tudom,  hogy néha a szeretet állja a próbát; két embert, akik egymásnak születtek, semmi sem választhat el egymástól. Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha a szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart.”

A holló

Grace klinika 9/1 – Halál

„A halál mindent megváltoztat. Nincsenek többé érzelmek az biztos, de van praktikus oldala is. Ki fogja elvégezni a munkádat? Ki gondoskodik a családodról? Az egyetlen jó dolog, hogy Neked nem kell aggódnod emiatt. Ismeretlen emberek élnek a házadban. Végzik a munkádat. A világ tovább működik nélküled.

Azt mondják a halál az élőknek legrosszabb. Nehéz búcsút mondani. Néha lehetetlen. A veszteség érzése sosem múlik el. Ez teszi keserédessé a dolgokat. Apróságokat hagyunk magunk után. Emlékeztetőket. Egy életnyi emléket. Képeket. Tárgyakat. Dolgokat, amik ránk emlékeztetnek, akkor is ha már nem vagyunk.”

Grace klinika