Született feleségek 7/9

„Van egy kérdés, amit mindannyian felteszünk magunknak. Megbízom a szomszédban lakókban? Számíthatok a nőre az utca végéről? Az a pár a túloldalról vajon mellém áll, ha szükségem lesz rájuk? Igen a jó szomszédok azok akikre támaszkodhatunk. A kiváló szomszédok azok, akik pontosan azt teszik, amit mondunk nekik.
…
Van egy kérdés, amit mindannyian felteszünk magunknak. Az a pár a túloldalról vajon mellém áll, ha egyszer szükségem lesz rá. Számíthatok a nőre az utca végéről. Igen, a jó szomszédok azok, akikre támaszkodhatunk. De ha rájövünk, hogy nem bízhatunk a szomszédainkban, akkor talán eljött az ideje szedni a sátorfánkat.”

Született feleségek

Bosszú 2/15

„A megtorlás folyamatának legtisztább formája szimmetrikus. Az ártatlanok ellen vétkezők megfizetnek. A leszámolás legnagyobb veszélye, hogy az erőszak ördögi köréből nincs kitörés. És fennáll a kockázat, hogy egy nagyobb büntett révén a bűnös megúszhatja.”

Bosszú

Grace klinika 3/15

„Az eltűnés gyakori a tudományban. Egy betegség hirtelen elmúlhat. Tumorok szívodhatnak fel. Felnyitunk valakit és észrevesszük, a rák eltűnt. Nem tudni miért. Bár ritka, de megesik. Téves diagnozisnak hívjuk. Azt mondjuk, az elején nem látszott. Bármit mondunk csak az igazat nem. Az életben gyakran tűnnek el dolgok. Ha valami olyan tűnik el, amiről nem is tudtunk, hiányzik?”

Grace klinika

Grace klinika 3/13

„Senki nem azt tervezi, hogy az élete csak úgy eltelik. Mind azt hisszük, hogy nagy emberek leszünk. És attól a naptól fogva, hogy eldöntjük, sebészek leszünk tele vagyunk szép reményekkel az új feladatokat és az embereket illetően, akiken segítünk majd. Hisszük hogy megváltjuk a világot. Szép reményeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kik leszünk és hová jutunk. És egyszer ott leszünk.
…
Mind azt hisszük, hogy nagyok leszünk és csalódunk, ha a reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk könnyen elhaványul amellett ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk az csak a kezdet. Amire nem számítunk attól változik meg az életünk.”

Grace klinika

Grace klinika 3/8

„A legtöbb ember nem tudja, hogy az emberi szemnek van egy úgynevezett vakfoltja a látótérben. Van a világnak egy része, amelyre szó szerint vakok vagyunk. A gond csak az, hogy néha a vakfoltunk elhomályosít olyan dolgokat is, amik fölött nem kéne átsiklani. Néha a vakfoltnak hála az életünk vidám és üde.
…
Ha a vakfoltunk működésbe lép, az agyunk talán nem is kompenzál. Talán meg akar védeni. „

Grace klinika

Született feleségek 2/7

„Igen, a fényképezőgép képeket örökít meg. De valójában a puszta képnél jóval többet rögzít. Férfiak titkos vágyait fedi fel, mikor már emlékezniük sem volna szabad. A legszokatlanabb titkokról rántja le a leplet a legszokványosabb házasságokban. De ami a legdöbbenetesebb a fényképezőgép csöndesen és félreérthetetlenül megmutatja álmainkat. Álmainkat, amelyekről nem is tudtunk.”

Született feleségek

Született feleségek 1/15

„Igen, a kertvárosban minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszzönt be. De mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunknak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy … hogy Ő boldog. Hogy megváltozhatunk … vagy hogy Ő változtat a döntésén. Azzal hitegetjük magunkat, hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel. Vagy hogy képesek vagyunk Ő nélküle élni. Igen, minden este elalvás előtt hazudunk sajátmagunknak, kétségbe esetten és elszántan reménykedve abban, hogy mire jő a reggel minden valóra válik.”

Született feleségek

„Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörűséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítlak, akkor is kereslek, sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent és a végtelent kívánom.”

Anatole France