Címke

fájdalom

72 idézet erről a falról

Grace klinika 5/19

„Minden sebész zűrös eset. Hentesek vagyunk. Zűrös, késimádó hentesek. Emberekbe vágunk, továbblépünk. Emberek halnak meg a kezünk között, továbblépünk. Bajt okozunk, bajba kerülünk. Nincs időnk gondolkodni, hogy mit is érzünk a sok vér, a halál meg egyebek láttán.
…
Nem számít milyen erősek vagyunk. Egy sérülés mindig heget hagy. Hazáig követ. Megváltoztatja az életünket. Egy sérülés mindenkit felkavar, de talán ez a lényege. A fájdalom, a félelem és a sok vacak. Talán az, hogy mindezt átéljük. Ez segít továbblépni. Ez hajt előre. Talán össze kell kavarodnunk, mielőtt cselekednénk.”

— Grace klinika

Született feleségek 5/3

„Kiméletlen erőszakoskodók. Bármelyik felnőtt megmondhatja, hogy a játszótér nem az egyetlen hely, ahol megtalálhatók. Akár merre nézünk, mindenütt találunk olyanokat, akiknek nem számít vagy fel sem tűnik mekkora fájdalmat okoznak. Legyen az egy szomszéd, aki kihasználja a barátnője gyanakvását. Vagy egy lány, aki a döntéseiért bünteti az anyját. Vagy egy asszony, aki számonkéri az igazát azon, aki eladott neki egy kocsit. Igen, zsarnokok mindenütt vannak. De mind közül a legrosszabbak azok, akik úgy kerítenek a hálójukba, hogy még csak észre se vesszük, hogy mit tettek.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/3

„Sebészként megtanuljuk helyre hozni, ami eltört. A töréspont a kezdet, a munkában. De az életünkben a töréspont a gyengeség jele. És mindent megteszünk, hogy ezt elkerüljük.
…
Csonttörések. Repedt szervek. Hússzakadás. A húst összevarrjuk. A kárt helyrehozzuk. A fájdalom enyhül. De ha az élet omlik össze, ha mi omlunk össze a tudomány megáll. Nincsenek írott szabályok. Csak rá kell éreznünk, hogy mit tegyünk. És egy sebész számára nincs ennél rosszabb, de ennél jobb sem.”

— Grace klinika

Grace klinika 4/3

„Az orvosok sok mindent adnak egy betegnek. Gyógyszert adunk vagy tanácsot. És legtöbbször osztatlan figyelmet is kapnak tőlünk. De a legnehezebb, amit egy betegnek megadhatunk, közölni az igazságot. Az igazság kegyetlen. Az igazság kellemetlen. És nagyon gyakran az igazság fáj. Az emberek azt mondják az igazat akarják hallani. De tényleg akarják?
…
Az igazság fáj. Legbelül senki nem akarja tudni az igazságot. Főleg, ha túl mélyre szalad. Néha azért mondunk igazat, mert egyszerűen nem mondhatunk mást. Néha azért mondunk igazat, mert hangosan ki kell mondanunk ahhoz, hogy meghalljuk. És néha azért mondjuk ki az igazat, mert nem bírjuk megállni. És néha kimondjuk, mert minimum ennyivel tartozunk.”

— Grace klinika

Grace klinika 4/2

„A kórházban minden nap látunk függőséget. Sokkoló, hogy hányféle függőség létezik. Túl sima ügy volna, hacsak a drog, a pia és a cigi volna.  A legnehezebb a leszokásban az, hogy akarjunk leszokni. Hiszen nem véletlenül lettünk függők. Nem. Sokszor. Túl sokszor a dolgok, amik életünk normális részeként indulnak; egyszer csak átcsapnak megszállottságba, megrögzöttségbe. Kezelhetetlenné válnak. A mámort keressük. A mámort, ami mellett minden homályba vész.
…
A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget. Mert a legvégén, bármi is volt az, ami a mennybe repített, már nem esik jól és fájni kezd. De azt mondják nem szokunk le, amíg el nem érjük a mély pontot. De honnan tudjuk, hogy ez hol van.Nem számít mennyire fáj valami van, hogy elengedni még fájdalmasabb.”

— Grace klinika

Grace klinika 3/18

„Az emberek rengeteg rejtett sebet hordoznak magukban. Mint a személyes múltjuk titkos térképét. Diagramot minden régi sebükről. A legtöbb régi seb begyógyul és nem marad más csak egy heg. De valami nem heged. Néhány sebet mindenhová magunkkal viszünk és bár a vágás a múlté a fájdalom ott lebeg.
…
Mi a rosszabb? Egy friss seb, ami még szörnyen fájdalmas vagy egy régi, aminek már be kellett volna gyógyulnia, de nem így történt. Talán tanulhatunk a régi sebeinkből. Emlékeztetnek arra, hogy hol voltunk és mit éltünk át. Megtanítanak arra, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretjük ezt hinni. Csak hogy nem ez történik, igaz? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk újra, és újra, és újra.”

— Grace klinika

Született feleségek 2/21

„Minden családnak megvan a maga módszere arra, hogy hogyan rejtse el azt, amit nem akar közszemlére tenni. Legyen az egy kép, ami eltakar egy csúnya foltot egy falon. Vagy  egy ajtó, ami elfedi a mögötte levő káoszt.  Vagy egy műmosoly, ami hosszú évek kínjait és szívfájdalmait kendőzi el. A családok sok mindenre hajlandók, hogy a kínos igazságot leplezzék. Egyesek persze még többre is, mint mások.
…
Ha az igazság csúf az emberek megpróbálják véka alá rejteni. Mert tudják micsoda kárt okoz, ha fény derül rá. Úgyhogy vaskos falak közé bújtatják, vagy zárt ajtók mögé dugják. Vagy mindenféle cseles álcával leplezik. De az igazság bármily csúf is, mindig kitudódik. És valakinek, akit szeretünk mindig bántódása esik. Egy másik valaki pedig tobzódik a fájdalmában. És minden igazságok közül ez a legcsúfabb.”

— Született feleségek

Grace klinika 3/14

„Egy sebész mindig a legrosszabb eshetőségekben gondolkodik. Nem engedjük meg magunknak, hogy a legjobbra számítsunk, mert túl sokszor van, hogy a legjobb elmarad. De olykor-olykor valami hihetetlen történik. És hirtelen a legjobb reálissá válik. És olykor-olykor megtörténik a csoda is. És minden józan ítélőképességünk ellenére reménykedni kezdünk.
…
Orvosként megszoktuk, hogy a betegeknek csak tényeket mondunk, de amit ők igazán tudni akarnak az az, hogy elmúlik-e a fájdalom. Hogy jobban lesznek-e. Hogy meggyógyulnak-e. A betegeink azt akarják tudni, hogy vajon van-e remény.De elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat a legrosszabb eshetőséggel. Ha a beteget cserben hagyja a teste és a tudomány által ismert összes gyógymód is csődöt mond, mikor a legrosszab eshetőség bekövetkezik, mi már csak a reménybe kapaszkodhatunk.”

— Grace klinika

Született feleségek 2/17

„Pontosan abban a másodpercben, amikor a doktor egy újabb köldökzsinórt vágott át, kötelékek szakadtak el mindenfelé a városban. Például az anya és a gyermek között, aki nem akarta, hogy olyan gyorsan felnőjön. Vagy egy rekesz bor és a feleség között, aki nem akarta beismerni nagy gondban van. Vagy a nő és a barátja között, aki nem tudta megbocsátani az árulást. A döntés, hogy elszakadunk attól, amit szeretünk fájdalmas. Ennél csak egy valami rosszabb. Amikor az, akiben megbíztunk helyettünk dönt.”

— Született feleségek

Grace klinika 3/7

„Sebészként megtanuljuk keresni a kórt. Néha könnyű felismerni a bajt. Legtöbbször lépésről lépésre kell haladni. A felszínen kezdeni, a baj bármilyen jele után kutatni. Egy duzzanat, egy seb, egy váratlan tumor után. Legtöbbször nem tudjuk első ránézésre megmondani, hogy mi baja lehet egy embernek. Végtére is kívülről teljesen épnek tűnhet, de ami belül van az egész más történetről árulkodik.
…
Nem minden seb felületi. A legtöbb seb sokkal mélyebb, mint hinnénk. De szabad szemmel nem látható. És vannak olyan sebek, amelyek meglepetésként érnek minket. De minden sebre vagy betegségre érvényes, hogy le kell ásni és a baj valódi forrását megtalálni. És ha megtaláltuk a bajt gőzerővel próbáljuk helyrehozni.”

— Grace klinika

Grace klinika 3/4

„A sebészi rezidensség egy pontján a legtöbb gyakornok rájön, hogy ki is ő, mint orvos és hogy milyen sebész lesz majd belőle. Ha megkérdezed megmondják. Általános sebész leszek. Ortopéd sebész. Idegsebész. Ezek az elnevezések nemcsak magát a szakterületet jelölik. Segítenek az önmeghatározásban, mert a műtőn kívül a legtöbb sebész nemcsak, hogy nem tudja ki is ő, de rájönni is fél.
…
Tudom voltak vitáink és sajnálom, hogy nem jelentkeztem. Hiszitek vagy sem én próbáltam jóvá tenni a dolgokat. Tudom, hogy haragszotok, de remélem megbocsájtotok. Úgy látszik, hogy néha helytelenül kell cselekednünk. Néha nagyot kell hibáznunk, hogy helyre tudjuk tenni a dolgokat. Hibázni fájdalmas, de csak így tudhatjuk meg, hogy kik vagyunk valójában. Én már tudom ki vagyok, tudom mit akarok. Enyém életem szerelme és egy új szív. …”

— Grace klinika

Született feleségek 2/10

„Régi történetek ezek. Régiek, mint az emlékezet. A tékozló fiúé, aki hazatér az apához, aki megbocsát neki. A féltékeny feleségé, aki becsapja a férjet, aki bízik benne. Az elszánt anyáé, aki mindent kockára tesz a gyermekéért, akinek szüksége van rá. És a hűtlen férjé, aki megbántja az asszonyt, aki szívből szereti. Miért hallgatjuk meg őket újra és újra? Mert ezek a család történetei, és ha túl nézünk a veszekedésen, fájdalmon és sértődésen. Olykor jól esik emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a családon kívül az ég világon nincs fontosabb.”

— Született feleségek

Grace klinika 3/3

„A sebészek többnyire vad és teljességgel valószínűtlen műtétekről álmodnak. Egy ember összeesik egy étteremben. Felnyitjuk egy vajazó késsel és szívbillentyűt egy faragott répa darabbal helyettesítjük. De olykor olykor egész másról álmodoznak. A legtöbb álmunk elillan az ébredéssel. Száműzzük az agyunk mélyére. De néha elhisszük. Hogyha elég erősen akarjuk, az álom folytatodik.
…
Az álom egyszerű. Az élvezet jó. És a dupla élvezet még jobb. A fájdalom rossz. És nincs olyan, hogy kevésbé fáj. De a valóság más. Az igazság az, hogy a fájdalom azért van, hogy eláruljon valamit. De csak kevés élvezet van, amit hasfájás nélkül kiélvezhetünk. De talán így van jól. Talán az a dolgok rendje, ha néhány álmunk örökre csak álom marad.”

— Grace klinika