Kategória

Sorozat

1 059 idézet erről a falról

Született feleségek 6/5

„A vérünkben van, hogy ítélkezünk a körülöttünk élők felett. Elítélünk idegeneket az öltözetük miatt. A szomszédainkat azért, ahogy a kertjüket gondozzák. És a barátainkat azért, ahogy nyilvánosan viselkednek. Igen mindannyian örökösen ítélkezünk. Sose gondolván arra, hogy egy napon mi magunk lehetünk, akit megítélnek. … Igen, a vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. És a vérünkben van az is, hogy másokat okoljunk a saját hibáinkért.
…
A vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. Ha eleresztik a fülünk mellett a kívánságaikat azt gondoljuk tiszteletlenek. Ha nem figyelik a gyereküket árgus szemmel, levonjuk a következtetést, hogy alkalmatlan szülők. Ha csaláson kapjuk őket feltételezzük, hogy ismerjük az indokaikat. De mi történik akkor, ha végre megállunk egy percre, hogy a saját életünket tegyük mérlegre. Fájó lehet hátra tekinteni s látni, hogy mibe keveredtünk bele. És még annál is fájóbb rájönni, hogy nem áll szándékunkban kiszállni.”

— Született feleségek

Grace klinika 6/5

„A betegség mindig egy bacival kezdődik. Egyetlen csúnya betolakodóval. Egyetlen csúnya betolakodóval. És hamarosan a betolakodó osztodni kezd. Kettő lesz belőle. Kettőből pedig négy. A négyből meg nyolc. És aztán mire a tested feleszmél, már meg is szállták. Ez egy megszállás. Az orvos számára a kérdés az, hogyha a betolakodók ott vannak, ha már uralják a testedet, hogyan üzzék ki őket?
…
Mit teszel, ha a fertőzés megtámad, ha legyőz? Azt eszed, amit elvárnak és beveszed a gyógyszered? Vagy együttélsz a dologgal és reméled, hogy majd elmúlik? Vagy végleg feladod és hagyod, hogy megöljön?”

— Grace klinika

Bosszú 1/9

„Azt mondják egy szerelmes éppannyira titkolozik szerelme tárgya előtt, mint az ő előtte.
…
Mindannyian titkolunk valamit a világ elől. Álbarátságokat. Elfolytott érzéseket. De a legrosszabb az, ha a szerelmet nem mutathatod ki. A legveszélyesebbek azok a titkok, amiket magunkban temetünk el.”

— Bosszú

Gyilkos elmék 7/8

„Mindannyian a saját életutunkat járjuk. Mindegyikönk egy saját kaland főszereplője, amely során rengeteg kihívással nézünk szembe és meghozott döntések formálnak minket az utunk során. Ezek a döntések gyakran próbára tesznek és néha a végsőkig elgyötörnek minket, de végül erősebbek leszünk, mint azt valaha gondoltuk volna.”

— Aaminah Akram

Grace klinika 6/4

„Az élet kevés kötelességgel indul. Felesküszünk a zászlóra. Esküszünk, hogy visszavisszük a könyvet a könyvtárba. De ahogy öregszünk esküket teszünk, ígérgetünk, tele leszünk kötelességekkel. Nem ártani. Az igazat és csakis az igazat. Míg a halál el nem választ. És csak gyűlnek, csak gyűlnek míg mindenkinek mindent megígérünk és ráeszmélünk, hogy mi a kötelesség.
…
Ha sebész vagy mindenki utánad kap. Csak egy ígéretet teszünk. És hirtelen megfojtanak a kötelezettségek a betegeink felé, a kollégák felé, a gyógyítás felé. Így azt tesszük, amit minden normális ember, elfutunk az ígéreteink elől, hátha elfelejtik őket. De előbb vagy utóbb utol érnek. De néha a legrettegettebb kötelesség elől nem is éri meg elfutni.”

— Grace klinika

Született feleségek 6/4

„Ránézésre meg nem mondanánk, de az asszonynak a szomszédból épp idegösszeomlása van. A mosolya alapján ki nem találnánk, de a felesége egyszer eljátszotta a nagybácsim bizalmát. És a lány, akiért úgy rajongunk nos hát viszonyt folytat egy nős férfival. A szomorú igazság az, hogy közel sem ismerjük olyan jól a barátainkat és szomszédainkat, mint hisszük. Még azok is, akikben a legjobban bízunk őriznek titkokat.”

— Született feleségek

Bosszú 1/8

„Aki nem emlékszik a múltra, arra van kárhoztatva, hogy megismételje azt. Aki pedig nem akarja elfelejteni újra és újra átéli. … A múlt trükkös dolog. Néha kőbe van vésve. Máskor elnyeli az emlékezet. De ha túl sokáig vagy a sötét oldalon, ki tudja milyen szörnyeket ébresztessz fel?”

— Bosszú

Született feleségek 6/3

„Van egy bizonyos fajta nő, akit gyakran látni a kertvárosokban. Hálóköntösben várja az iskolabuszt. Hajcsavarókkal a fején ugrik ki a postára. Pólóban és melegítőnadrágban megy ki a piacra. Ez a nő feleség és háziasszony, mert hogy úgyis kár a gőzért. … Igen, van egy bizonyos fajta nő, akit csak a kertvárosban láthatunk, aki igyekszik, hogy szép legyen, ha van valaki, akiért érdemes igyekeznie.”

— Született feleségek

Grace klinika 6/3

„A paranoia hasznos a műtőben. A sebészek a legrosszabb esetre gondolnak. Már majdnem bezárod a metszést, nincs már vérzés, de egy hang a fejedben megszólal. Mi van, ha nem? Mi van, ha a beteg meghal és meggátolhatnád? Azért mielőtt bezárod, még egyszer átnézed a munkát. A paranoia egy sebész legjobb barátja.
…
Fogékonyak vagyunk rá. A félelemre és izgalomra, ha nem tudjuk mi jön. De nincs semmi értelme. Mert a sok aggódás, a sok agyalás olyasmin, ami vagy megtörténik vagy nem, csak ront a dolgokon. Sétáltass kutyát! Vagy aludj! De csinálj valamit! Na aggódj! Mert a paranoia egyetlen gyógymódja a létezés a jelenben, úgy ahogy vagy.”

— Grace klinika

Boszzú 1/7

„A küzdelem identitásunk két fele közt, hogy kik vagyunk és kiknek akarunk látszani, soha nem ér véget.
…
Minden történetnek két oldala van, ahogy minden embernek két arca. Az egyiket mutatja a világnak, a másikat elrejti legbelül. Ezt kettősséget a fény és a sötétség egyensúlya uralja. Mindnyájunkban ott rejtőzik a jó és a gonosz. Azoké a valódi hatalom, akik képesek elmosni az erkölcsi vonalat a kettő között.”

— Bosszú

Született feleségek 6/1

„A kertvárosban bűnt találni nem nehéz. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni. Máris megláthatjuk, ahogy a szomszédunk adót csal. Túl sok vodkát iszik. És elcseni az apja magazinjait. Bizony a kertváros tele van bűnösökkel, akik közül néhányan olykor megbánják a bűneiket.
…
A kertvárosban nem nehéz bűnt találni. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk, amint a szomszéd asszonyaink megcsalják a férjüket. Neheztelnek a gyermekeikre. Áskálódnak a barátaik ellen. De bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagy különbség van vétek és a gonoszság közt. Milyen szomorú, hogy mindig akad valaki, aki készségesen jön és emlékeztet rá.”

— Született feleségek

Bosszú 1/6

„Azt mondják a bosszú elpusztítja a szívet és megkínozza a lelkiismeretet.
…
Az élethez hasonlóan a bosszú is zavaros. És mindkettő sokkal egyszerűbb lenne, ha az agyunk irányíthatná a szívünket. De a szívnek is megvannak a maga indokai, még ha néha éppoly érthetetlenek is.”

— Bosszú

Grace klinika 6/1-2

„Elisabeth Kübler Ross szerint, ha egy szerettünk meghal vagy más tragikus veszteség éri az embert, mindenki a gyász öt fázisán megy keresztül. Az első az elutasítás. Mivel a veszteség annyira felfoghatatlan nem hisszük el, hogy igaz. Mindenkire dühösek vagyunk, a túlélőkre, önmagunkra. És ekkor jön az alku. Könyörgünk. Fohászkodunk. Mindenünket odaadnánk, akár a lelkünket is, cserébe egyetlen napért. Ha az alkudozás csődöt mond és már dühösek sem tudunk lenni, depresszióba zuhanunk. Kétségbe esünk. Míg végül kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy már nincs mit tenni és feladjuk. Elengedjük és az elfogadás fázisába lépünk.
…
Az orvosin ezer órán át tanítják, hogyan birkózzunk meg a halállal. De arról egy óra sem szól, hogy hogyan éljünk tovább.
…
A szótár szerint a gyász valamilyen csapás vagy veszteség miatt érzett intenzív szenvedés vagy gyötrelem. Mély fájdalom. Mardosó bűntudat. Minket sebészeket, tudósokat arra tanítanak, hogy könyvekből, definíciókból, törvényekből tanuljunk, azokban higgyünk. De az életben a merev definíciók nem érvényesek. Az életben a gyász sok mindennek tűnhet, ami cseppet sem hasonlít a mély fájdalomhoz.
…
A gyász mindannyiunkban közös, de mindenkiből mást hoz ki. Nemcsak a halált gyászoljuk, az életet is, a veszteséget, a változást. És ha eltűnődünk, miért szívunk annyiszor, hogy miért fáj annyira, nem szabad elfelednünk, hogy tudunk változtatni. Így maradunk életben. Mikor már annyira fáj, hogy fojtogat. Az segít túlélni. Ha visszanézünk arra a napra, furcsa mód, hihetetlen mód nem érzünk már úgy, nem fog ennyire fájni. A gyász mindenkit utolér a maga idejében, a maga módján. A legtöbb, amit tehetünk, amit bárki tehet, hogy becsületesek vagyunk. A legrosszabb dolog, a gyász legrémesebb része, hogy nem tudjuk irányítani. A legtöbb, hogy átadjuk neki magunkat, ha eljön és ha tudjuk kieresztjük. De a legrosszabb, hogy mikor már azt hiszed, hogy vége, kezdődik előlről. És mindig. És minden alkalommal … eláll a lélegzeted. A gyásznak öt fázisa van, mindenkiből mást hoz elő, de mindig öt fázisa van. Tagadás. Düh. Alkudozás. Depresszió. Elfogadás.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 5/24

„Az orvosok sokat gondolnak a jövőre. Tervezgetik. És dolgoznak érte. De egy ponton rá kell jönnünk, hogy az életünk a jelenben zajlik. Nem az orvosi után, nem a rezidens évek után, hanem most. Itt és most. Egy perc alatt lemaradhatsz róla.
…
Kimondtad? Szeretlek. Nem akarok nélküled élni. Megváltoztattad az életem. Kimondtad? Tervezd el. Legyen célod. Haladj afelé. De olykor olykor nézz körül és szippantsd be. Mert most van itt. És holnapra semmivé válhat.”

— Grace klinika

Született feleségek 5/22

„Maszkok. Van belőlük minden házban. Némelyeket egy évben egyszer vesznek fel, hogy a szomszédokat ijesztgessék. Másokat alkalmanként viselnek egy-egy munkához. Megint másokat felraknak minden páratlan csütörtökön. Aztán van az a fajta maszk, amit egyes férfiak nap, mint nap viselnek. Egy barátságos mosoly, ami a leghitványabb szándékot rejti.
…
Mindenki visel valamiféle álarcot. Úgyhogy nagyon kell figyelni, hogy megleljük a mögötte rejlő igazságot. Némelyek az öregség miatti félelmüket leplezik vele. Mások a pénzügyi csődtől való rettegésüket rejtik alá. Megint mások egy szűnni nem akaró szerelmet takargatnak vele. És aztán ott vannak azok, akik levetik az álarcukat. Ha a szemükbe nézünk meglátjuk, hogy valójában kik és hogy pontosan mire is képesek”

— Született feleségek

Bosszú 1/5

„A bűntudat tartós szenvedés. Próbálhatsz neki hátat fordítani, de mindig megtalál és elevenen fal fel. Valaki küszködik, hogy megértse miért van bűntudata. Nem hajlandó, vagy nem tudja igazolni magában az eredetét. Mások menekülnek a bűntudat elől, pusztítják a lelkiismeretüket, amíg semmi sem marad belőle. „

— Bosszú

Született feleségek 5/20

„Az a helyzet, hogy mindenki csinálja. Néha egy felfordított párna segítségével. Máskor egy méretes cserepes növénnyel. Megint máskor egy ing begombolásával. Igen. Mindenkinek van mit rejtegetnie a fürkész tekintetek elől. Csak van, aki ügyesebb a valóság leplezésében, mint mások.
…
Az a helyzet, hogy mindenki csinálja. Mindenki próbálja leplezni, amit nem akar, hogy mások meglássanak. Asszonyok rejtegetik a kötődés iránti vágyukat. Férfiak titkolják a növekvő bizonytalanságukat. Feleségek palástolják mélységes megvetésüket. Hétköznapi emberek hogy rejthetik valós érzéseiket ilyen sikeresen véka alá? Nem kell hozzá más csak egy barátságos gesztus és egy terv.”

— Született feleségek

Grace klinika 5/23

„Mikor elkezdődik valami legtöbbször fogalmad sincs arról , mi lesz belőle. A ház, amit el akarsz adni, az otthonod lesz. A kényszerből lett lakótársaid a családoddá válnak. És az egy éjszakás kalandból, amit el szeretnél felejteni életed nagy szerelme lesz.
…
Egész életünkben a jövő miatt aggódunk. Eltervezzük. Próbáljuk megjósolni. Mintha az, hogy előre ismerjük elnyomná a robbanást. De a jövő mindig változik. A jövő a legbenső félelmeink otthona. És a legvadabb reményeinké. De egy dolog biztos, ha végül megmutatkozik a jövő mindig más, mint ahogy elképzeltük.”

— Grace klinika

Született feleségek 5/18

„Az élet tele van kellemetlen megrázkodtatással. Utálatos meglepetésekkel, amelyek kizökkentenek a rendes kerékvágásból és amelyektől a szívünk kihagy egy pillanatra. És ezek a sokkok mindig akkor érnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk.
…
Igen, az élet tele van kellemetlen  megrázkodtatásokkal. És ezek a sokkok mindig akkor érnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. És amikor a szívünk kihagy egy pillanatra a kérdés mindig az, hogy vajon túl éljük-e?”

— Született feleségek

Grace klinika 5/22

„Életed legnagyobb napjáról sose tudod, hogy a legnagyobb. Amikről azt hiszed, hogy nagyok lesznek sosem akkorák, mint ahogy te elképzeled a fejedben. Az átlagos napok azok, amik átlagosnak indulnak azok lesznek végül a legnagyobbak és ma az esküvő napja gyönyörű volt.
…
Életünk legnagyobb napjáról sosem tudjuk, hogy a legnagyobb. Nem, még el nem jön. Nem ismered fel életed legszebb napját, amíg benne nem vagy nyakig. A napot, amikor elkötelezed magad valami vagy valaki mellett. A napot, amikor összetörik a szíved. A napot, amikor lelkitársra lelsz. A napot, amikor rájössz, hogy nincs elég időd. És hogy örökké akarsz élni. Ezek a legnagyobb napok. A tökéletesek.”

— Grace klinika

Bosszú 1/4

„A legveszélyesebb fegyver, amit ellenünk fordíthatnak az a saját lelkünk. Kihasználják kételyeinket és bizonytalanságunkat, amik eleve ott lesnek ránk. Önmagunkhoz legyünk hűek vagy mások elvárásainak feleljünk meg? Ha őszinték és nyiltak vagyunk, szerethetnek minket feltétel nélkül? Van-e elég bátorságunk ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a legbelsőbb titkainkat. Vagy a végén mind kiismerhetetlenek maradunk? Még magunk számára is?”

— Bosszú