Bosszú 1/9

„Azt mondják egy szerelmes éppannyira titkolozik szerelme tárgya előtt, mint az ő előtte.
…
Mindannyian titkolunk valamit a világ elől. Álbarátságokat. Elfolytott érzéseket. De a legrosszabb az, ha a szerelmet nem mutathatod ki. A legveszélyesebbek azok a titkok, amiket magunkban temetünk el.”

Bosszú

Gyilkos elmék 7/8

„Mindannyian a saját életutunkat járjuk. Mindegyikönk egy saját kaland főszereplője, amely során rengeteg kihívással nézünk szembe és meghozott döntések formálnak minket az utunk során. Ezek a döntések gyakran próbára tesznek és néha a végsőkig elgyötörnek minket, de végül erősebbek leszünk, mint azt valaha gondoltuk volna.”

Aaminah Akram

Grace klinika 6/4

„Az élet kevés kötelességgel indul. Felesküszünk a zászlóra. Esküszünk, hogy visszavisszük a könyvet a könyvtárba. De ahogy öregszünk esküket teszünk, ígérgetünk, tele leszünk kötelességekkel. Nem ártani. Az igazat és csakis az igazat. Míg a halál el nem választ. És csak gyűlnek, csak gyűlnek míg mindenkinek mindent megígérünk és ráeszmélünk, hogy mi a kötelesség.
…
Ha sebész vagy mindenki utánad kap. Csak egy ígéretet teszünk. És hirtelen megfojtanak a kötelezettségek a betegeink felé, a kollégák felé, a gyógyítás felé. Így azt tesszük, amit minden normális ember, elfutunk az ígéreteink elől, hátha elfelejtik őket. De előbb vagy utóbb utol érnek. De néha a legrettegettebb kötelesség elől nem is éri meg elfutni.”

Született feleségek 6/4

„Ránézésre meg nem mondanánk, de az asszonynak a szomszédból épp idegösszeomlása van. A mosolya alapján ki nem találnánk, de a felesége egyszer eljátszotta a nagybácsim bizalmát. És a lány, akiért úgy rajongunk nos hát viszonyt folytat egy nős férfival. A szomorú igazság az, hogy közel sem ismerjük olyan jól a barátainkat és szomszédainkat, mint hisszük. Még azok is, akikben a legjobban bízunk őriznek titkokat.”

Született feleségek

Bosszú 1/8

„Aki nem emlékszik a múltra, arra van kárhoztatva, hogy megismételje azt. Aki pedig nem akarja elfelejteni újra és újra átéli. … A múlt trükkös dolog. Néha kőbe van vésve. Máskor elnyeli az emlékezet. De ha túl sokáig vagy a sötét oldalon, ki tudja milyen szörnyeket ébresztessz fel?”

Bosszú

Született feleségek 6/3

„Van egy bizonyos fajta nő, akit gyakran látni a kertvárosokban. Hálóköntösben várja az iskolabuszt. Hajcsavarókkal a fején ugrik ki a postára. Pólóban és melegítőnadrágban megy ki a piacra. Ez a nő feleség és háziasszony, mert hogy úgyis kár a gőzért. … Igen, van egy bizonyos fajta nő, akit csak a kertvárosban láthatunk, aki igyekszik, hogy szép legyen, ha van valaki, akiért érdemes igyekeznie.”

Született feleségek

Grace klinika 6/3

„A paranoia hasznos a műtőben. A sebészek a legrosszabb esetre gondolnak. Már majdnem bezárod a metszést, nincs már vérzés, de egy hang a fejedben megszólal. Mi van, ha nem? Mi van, ha a beteg meghal és meggátolhatnád? Azért mielőtt bezárod, még egyszer átnézed a munkát. A paranoia egy sebész legjobb barátja.
…
Fogékonyak vagyunk rá. A félelemre és izgalomra, ha nem tudjuk mi jön. De nincs semmi értelme. Mert a sok aggódás, a sok agyalás olyasmin, ami vagy megtörténik vagy nem, csak ront a dolgokon. Sétáltass kutyát! Vagy aludj! De csinálj valamit! Na aggódj! Mert a paranoia egyetlen gyógymódja a létezés a jelenben, úgy ahogy vagy.”

Grace klinika

Boszzú 1/7

„A küzdelem identitásunk két fele közt, hogy kik vagyunk és kiknek akarunk látszani, soha nem ér véget.
…
Minden történetnek két oldala van, ahogy minden embernek két arca. Az egyiket mutatja a világnak, a másikat elrejti legbelül. Ezt kettősséget a fény és a sötétség egyensúlya uralja. Mindnyájunkban ott rejtőzik a jó és a gonosz. Azoké a valódi hatalom, akik képesek elmosni az erkölcsi vonalat a kettő között.”

Bosszú

„Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van.”

Vincent Van Gogh

Született feleségek 6/1

„A kertvárosban bűnt találni nem nehéz. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni. Máris megláthatjuk, ahogy a szomszédunk adót csal. Túl sok vodkát iszik. És elcseni az apja magazinjait. Bizony a kertváros tele van bűnösökkel, akik közül néhányan olykor megbánják a bűneiket.
…
A kertvárosban nem nehéz bűnt találni. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk, amint a szomszéd asszonyaink megcsalják a férjüket. Neheztelnek a gyermekeikre. Áskálódnak a barátaik ellen. De bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagy különbség van vétek és a gonoszság közt. Milyen szomorú, hogy mindig akad valaki, aki készségesen jön és emlékeztet rá.”

Született feleségek

Bosszú 1/6

„Azt mondják a bosszú elpusztítja a szívet és megkínozza a lelkiismeretet.
…
Az élethez hasonlóan a bosszú is zavaros. És mindkettő sokkal egyszerűbb lenne, ha az agyunk irányíthatná a szívünket. De a szívnek is megvannak a maga indokai, még ha néha éppoly érthetetlenek is.”

Bosszú

Grace klinika 6/1-2

„Elisabeth Kübler Ross szerint, ha egy szerettünk meghal vagy más tragikus veszteség éri az embert, mindenki a gyász öt fázisán megy keresztül. Az első az elutasítás. Mivel a veszteség annyira felfoghatatlan nem hisszük el, hogy igaz. Mindenkire dühösek vagyunk, a túlélőkre, önmagunkra. És ekkor jön az alku. Könyörgünk. Fohászkodunk. Mindenünket odaadnánk, akár a lelkünket is, cserébe egyetlen napért. Ha az alkudozás csődöt mond és már dühösek sem tudunk lenni, depresszióba zuhanunk. Kétségbe esünk. Míg végül kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy már nincs mit tenni és feladjuk. Elengedjük és az elfogadás fázisába lépünk.
…
Az orvosin ezer órán át tanítják, hogyan birkózzunk meg a halállal. De arról egy óra sem szól, hogy hogyan éljünk tovább.
…
A szótár szerint a gyász valamilyen csapás vagy veszteség miatt érzett intenzív szenvedés vagy gyötrelem. Mély fájdalom. Mardosó bűntudat. Minket sebészeket, tudósokat arra tanítanak, hogy könyvekből, definíciókból, törvényekből tanuljunk, azokban higgyünk. De az életben a merev definíciók nem érvényesek. Az életben a gyász sok mindennek tűnhet, ami cseppet sem hasonlít a mély fájdalomhoz.
…
A gyász mindannyiunkban közös, de mindenkiből mást hoz ki. Nemcsak a halált gyászoljuk, az életet is, a veszteséget, a változást. És ha eltűnődünk, miért szívunk annyiszor, hogy miért fáj annyira, nem szabad elfelednünk, hogy tudunk változtatni. Így maradunk életben. Mikor már annyira fáj, hogy fojtogat. Az segít túlélni. Ha visszanézünk arra a napra, furcsa mód, hihetetlen mód nem érzünk már úgy, nem fog ennyire fájni. A gyász mindenkit utolér a maga idejében, a maga módján. A legtöbb, amit tehetünk, amit bárki tehet, hogy becsületesek vagyunk. A legrosszabb dolog, a gyász legrémesebb része, hogy nem tudjuk irányítani. A legtöbb, hogy átadjuk neki magunkat, ha eljön és ha tudjuk kieresztjük. De a legrosszabb, hogy mikor már azt hiszed, hogy vége, kezdődik előlről. És mindig. És minden alkalommal … eláll a lélegzeted. A gyásznak öt fázisa van, mindenkiből mást hoz elő, de mindig öt fázisa van. Tagadás. Düh. Alkudozás. Depresszió. Elfogadás.”

Grace klinika

Tovább olvasom ↓