Kategória

Sorozat

1 059 idézet erről a falról

Grace klinika 2/3

„A sebészek imádják a hatlmat. Egy szikével a kezedben Te vagy a világ ura. Nincs félelem, se fájdalom. Óriás vagy és golyóálló. Aztán kijössz a műtőből és a tökéletesség, a tökéletes összeszedettség egy csapásra semmibe vész.
…
Senki nem szereti elveszíteni az önuralmát, de sebészként nincs ennél rosszabb. A gyengeség jele, ha nem növünk fel a feladathoz. És mégis van olyan, hogy a dolgok kicsúsznak a kezünkből, mikor a föld nem forog tovább és egyszer csak rádöbbensz, hogy a fényes szikéd sem menthet meg. Mindegy hogy küzdessz ellene. Elbuksz. És ez pokolian rémísztő. Ámbár van jó oldali is a szabadesésnek. Az a lehetőség, hogy a barátaid elkapnak.”

— Grace klinika

Grace klinika 2/2

„Volt egy nénikém, aki ha töltött nekünk valamit, mindig azt mondta: Szólj, ha elég! A nénikém azt mondta: szólj ha elég, de persze nem szóltunk. Soha nem mondjuk, hogy elég, hiszen mindig ott a lehetőség, hogy még többet kapjunk. Több tequila, több szerelem, több akármi. A több jobb.
…
Mondani kell valamit a félig teli pohárról. Arról, hogy mikor mondjuk azt, hogy elég. Elmosodik a határvonal. A szükséges a vágy barométere. Csak és kizárólag az egyéntől függ és attól, hogy mi az, amit beletöltenek. Néha csupán csak kostolót akarunk, máskor meg nem létezik olyan, hogy elég. A pohár feneketlen és mindig egyre többet akarunk.”

— Grace klinika

Grace klinika 2/1

„Ahhoz, hogy jó sebész légy sebészként kell gondolkodnod. Az érzelmek zavarosak. Gyűrd le szépen őket és lépj be inkább a tiszta, szép, steril műtőbe, ahol a feladat ilyen egyszerű: vágj, varrj és zárj. Néha olyan vágással kell szembenézned, ami nem gyógyul. Egy vágás, amitől a varratok felszakadnak.
…
Azt mondják a gyakorlat teszi a mestert. Elméletben minél többet gondolkodsz sebészként, annál hamarabb válsz azzá. Minél érzelemmentesebb maradsz, minél semlegesebb: vágsz, varrsz, zársz. Annál nehezebb lesz kikapcsolni a dolgot. Azaz nem sebészként gondolkodni. Emlékezni arra, hogy milyen érzés emberi lényként gondolkodni. „

— Grace klinika

Grace klinika 1/9

„A tudományban nincsenek titkok. A gyógyászatban napfényre kerülnek a hazugságok. A kórház falai között az igazság mindig kiderül. Hogy miként tartunk titkot a kórházon kívül? Nos az más tészta. Egy dolog biztos, akármit is próbálunk eltitkolni sosem állunk készen, amikor az igazság kiderül. Ez a baj a titkokkal. A bajhoz hasonlóan sosem járnak egyedül. Csak gyűlnek és gyűlnek míg a végén be nem lepnek mindent. A végén semmi másnak nem jut hely és egyszer csak úgy tele leszel titkokkal, hogy azt érzed kipukkadsz.
…
Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem. És ha a titkod egyszer kiderült, nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket elszabadulnak.”

— Grace klinika

Grace klinika 1/8

„Emlékeznek még a gyermekkori tündérmesékre. Az életről szőtt álomképre, a fehér ruhára és hogy az ifjú herceg eljön és megszöktet minket a lován a kastélyába. Az ágyban fekve esténként csukott szemmel tökéletesen hittünk a megvalósulásában. A Mikulás, a Fogtündér, a Királyfi. Szinte tapintani tudtuk volna őket, de végül felnövünk. Egy nap kinyitjuk a szemünket és a tündérmese szertefoszlik. Annál keresünk vigaszt, akiben megbízunk. De a lényeg az, hogy nehéz végleg elereszteni azt a bizonyos tündérmesét, mert mindenkiben ott lapul legalább egy parányi kis szikrája a hitnek és reménynek, hogyha kinyitjuk a szemünket, akkor minden valóra válik.
…
A nap végén a hit mókássá válik. Ott bukkan fel, ahol nem számítunk rá. Mintha egy nap rájönnénk, hogy a tündérmese egy kicsit más, mint amiről álmodtunk. A kastély hááát nem is annyira kastély. És a boldogan éltek, míg meg nem haltak  nem is fontos. Csak az, hogy most boldogok. Mert néha egy évezredben egyszer az emberek meglephetnek. És néha napján pár embertől még a lélegzeted is elakad.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 1/7

„Na jó, ha maguk úgy gondolják, hogy a sírban ráérünk aludni, beszélgessenek el velem pár hónap medikusi gyakorlat után. Persze azért nem mindig csak a munka tart ébren egész éjjel. Tudják, ha az élet már önmagában is nehéz, miért hozunk még több bajt magunkra. Miért érzünk késztetést arra, hogy megnyomjuk az önpusztító gombot?
…
Talán szeretünk szenvedni, talán belénk van programozva, mert enélkül – nem is tudom – nem éreznénk, hogy vagyunk. Hogy is mondják, mért csapkodom magam ostorral? Mert olyan eszméletlenül jó mikor abbahagyom.”

— Grace klinika

Grace klinika 1/6

„Pár száz évvel ezelőtt Benjamin Franklin megosztotta a világgal a sikerének titkát: Amit ma megtehetsz – mondta – sose halaszd holnapra. Ez az ember fedezte fel a villamosságot. Azt hihetnénk többen is megfogadjuk a szavát. Nem tudom miért halogatjuk a dolgokat, de ha tippelnem kéne, azt mondanám a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Néha pusztán a döntéshozataltól félünk, merthogy mi van, ha tévedünk, ha helyre hozhatatlan hibát követünk el. Akármitől is félünk egy dolog tuti biztos, hogy idővel a fájdalom, hogy nem tettünk meg valamit nagyobb, mint a félelem, hogy megtegyük. Olyan lesz, mintha egy hatalmas tumort cipelnénk.
…
Ki korán kel, aranyat lel. Kétszer ad, ki gyorsan ad. Aki sokat markol, keveset fog. Nem csinálhatunk úgy, mint akinek nem szóltak. Mind ismerjük a közmondásokat, hallottuk a filozófusokat, a nagyszüleinket, akik mind a rohanó időről beszéltek. Ugye ismerős a mondat: ragadd meg az alkalmat. Mégis néha magunknak kell rájönnünk. El kell követnünk a saját hibáinkat, meg kell tanulnunk a leckét. A ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, de egyszer csak nem megy és akkor végre tényleg felfogjuk, hogy miről beszélt Benjamin Franklin. Hogy jobb tudni, mint sötétben élni. Hogy jobb az ébredés, mint az alvás. És hogy a legnagyobb bukás  is, a legcsúnyább, legszörnyűbb hiba is jobb, mintha meg se próbáljuk.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 1/5

„Emlékszel még gyerekkorodban a legnagyobb gondod az volt, hogy kapsz-e bringát a szülinapodra, vagy hogy ehetsz-e egy kekszet reggelire. A felnőttkor ehhez képest jó nagy szívás, de komolyan ne vakítson el a sok szexi holmi, no meg a szex maga, meg hogy nincsenek szülők, akik folyton nyakadba lihegnek. A felnőttlét csupa felelősség. Felelősség tényleg szívás. Tényleg tényleg szívás. A felnőtteknek muszáj megtenniük néhány dolgot: pénzt kell keresniük, és lakbért fizetniük és ha sebésznek készülsz, mások szívét is a kezedben kell tartanod. … Valahogy vonzóbb a bringa meg a kekszek kora, nem igaz? A felelősség legrémisztőbb része, ha hibázol és hagyod kicsúszni a kezeid közül.
…
A felelősség tényleg nagy szívás. Sajnos ha egyszer kinősz a fogszabályozó és a sportmelltartó korából, a felelősség már soha nem hagy el. Nem rázhatjuk le. Vagy szembesülünk vele vagy szenvedünk a következményektől. És mégis a felnőttkornak is vannak előnyei, például a szexi cuccok, a szex és hogy a szülők nem lihegnek folyton a nyakadba. Mindez tényleg baromi jó.”

Tovább olvasom ↓

Grace klinika 1/4

„Az intimitás négy szótagú szó. Jelentése itt a szívem és a lelkém, csinálj belőlük hamburgert és jó étvágyat. Vágyunk is rá, de félünk is tőle. Nehéz hozzászokni, de még nehezebb hanyagolni. Az intimitás kapcsolódik az élet három sz-éhez is: szülők, szerelem és szobatársak. Vannak dolgok, amiket nem lehet elkerülni és mások, amikről nem akarsz tudni.
…
Bár lenne egy intimitási szabályzat, egy útmutató, amely megmutatná, ha átléptük a határt. Jó lenne, ha látnánk, hogy mikor érünk oda, de nincs ilyen határ a térképen. Ha megtalálod, megragadod és szorongatod ameddig lehet. És a szabályok … talán nincsenek is. Az initimitás szabályait talán saját magadnak kell megalkotnod.”

— Grace klinika

Grace klinika 1/3

„Egy kórházban éljük az életünket. Heti 7 nap, napi 14 órában. Többet vagyunk együtt, mint külön. Idővel a benti dolgok belepik az otthonod. Először vezess mérleget. Másodszor bármit megtehetsz, hogy legyőzd az ellenfelet. Harmadszor soha ne barátkozz az ellenséggel. Negyedszer minden, a világon minden verseny.
…
Más módon is túlélhetjük a versenyt, csak erről soha senki nem beszél. Magunknak kell rájönnünk. Ötödször: nem a verseny a lényeg, de nem ám, nincsenek nyertesek és vesztesek. A győzelmeinket a megmentett életek száma mutatja. És néha napján, ha okosak vagyunk, a megmentett élet a sajátunk.”

— Grace klinika

Grace klinika 1/2

„Minden a vonalakról szól. A rezidens évek végét jelző vonalról. A vonalról, ami elválaszt a műtőasztaltól. És persze ott a legfontosabb vonal. A vonal, ami elválaszt az emberektől, akikkel dolgozol. Nem segít ha haverkodsz velük vagy barátkozol. Vonalat kell húznod, önmagad és a világ közt. Mások csak zűrbe kevernek. Minden a vonalakról szól, vonalakat húzgálunk mindenütt, és imádkozunk, hogy senki ne lépje át őket.
…
Egyszer döntést kell hozni. A vonalak nem tartanak másokat távol, körülvesznek. Az élet zűrös. Ilyennek alkották. Nos pazarolhatjuk az időt vonalazgatásra, vagy élhetünk átlépve a vonalakat. De van egy pár vonal, amelyeket túlságosan is veszélyes átlépni. Egy dolgot tudok, ha vállalod a kockázatot, a kilátás a túloldalon káprázatos.”

— Grace klinika

Grace klinika 1/1

„A játék. Azt mondják az ember vagy tud játszani vagy nem. Az Anyám az egyik legjobb játékos volt, vele ellentétben én, én … egy balfék vagyok.
…
Nem tudok egy okot sem mondani, hogy miért akarok sebész lenni, de ezret tudnék mondani, hogy miért kéne kiszállnom. Direkt megnehezítik a dolgot. Életek múlnak rajtunk. Eljön a pillanat, amikor az egész már rég nem játék és akkor vagy teszel egy lépést előre, vagy hanyatt homlok elmenekülsz. Elfuthatnék, de azaz igazság, hogy tetszik a csatamező.”

— Grace klinika